Egyéb kategória

Előfordulhat, hogy néhány dolgot alaposabban meg akarunk nézni a munkaviszonyunkban. Íme, van lehetőségünk lekérdezni a munkaviszonyunkat, kideríthetjük, hogy a munkaadónk mennyi járulékot fizet utánunk, vagy hogy egyáltalán biztosítva vagyunk-e. A következőkben megmutatjuk, hogyan működik a munkaviszony lekérdezése, lépésről lépésre.

[Tovább olvasom…] about Munkaviszony lekérdezése lépésről lépésre

A CSED, a GYED, és a GYES akkor válhatnak fontos fogalmakká, mikor egy család gyarapodni kezd. Amikor valaki az első gyermekét várja, a szülés-születés körülményeinek izgalmai sokszor elfeledtethetik az anyagi támogatások igénybevételének folyamatát, illetve annak jelentőségét. Az alábbiakban lépésről lépésre megmutatjuk, mikor van itt az ideje melyik fajta támogatásnak, és hogyan lehet igényelni. 

[Tovább olvasom…] about CSED, GYED, GYES – mikor melyiket igényelhetjük?

Az alanyi adómentesség fogalommal talán akkor találkozunk először, amikor elindítjuk a vállalkozásunkat. Az alábbiakban összeszedtük, hogy mire kell odafigyelni, amikor KATÁs vagy nem KATÁs vállalkozóként az alanyi adómentességet választjuk adózási formának. 

[Tovább olvasom…] about Alanyi adómentesség: mit kell tudni róla?

A rendkívüli szabadság a munkavállalónak járó szabadság speciális esete, amelyet rendkívüli alkalmakkor lehet igénybe venni. Vagy akkor van rá lehetőségünk, amikor valami váratlan dolog történik, vagy olyankor, ha előre látjuk ugyan, mikor és mi fog bekövetkezni, de fontos, hogy erre az időre a munkavállaló mentesüljön a munkavégzés kötelezettsége alól. Az alábbiakban végigvesszük, milyen esetekben van lehetőség rendkívüli szabadságot kérni.

[Tovább olvasom…] about Rendkívüli szabadság: ki, mikor, hogyan veheti igénybe?

A gyermekek után járó pótszabadság: aki gyereket nevel, gyakran érzik úgy – joggal –, hogy a szülőség egy teljes állásnak megfelelő munkaterheléssel jár. Most megnézzük, mit kell tudni a pótszabadságról. Ha bérszámfejtéssel vagy könyveléssel kapcsolatos kérdése van, keressen minket!

Persze amíg az iskola gondoskodik a gyermekek nap közbeni felügyeletéről, addig nincs különösebb baj, ám amikor megkezdődik a nyári szünet, amikor a járványhelyzet miatt bezárnak az iskolák, óvodák, vagy csak ledönti lábáról a gyermeket a bárányhimlő, akkor nincs apelláta, valakinek otthon kell maradnia. Jobb esetben a nagyszülők besegítenek, feltéve, ha nyugdíjasok és nem az ország másik végében laknak, rosszabb esetben szabadságot kell kivenni, ami bizony az éves szabadságkeretet terheli, és ilyenkor nem csak a betegeskedő gyermeket nézhetjük sajnálkozva, hanem a tavalyi nyaralás fotóit is. De szerencsére a munkajogi rendszerben akad beépítve néhány lehetőség sóvárgásunk enyhítésére, és ezek közül az egyik a gyermekek után járó pótszabadság.

Mit jelent a gyermekek után járó pótszabadság? 

A „gyermekek után járó pótszabadság” kifejezésnek három elemét emelhetjük ki. Az első a „gyermek”, vagyis az veheti igénybe, akinek gyermeke van. A második a „járó”, ez azt jelenti, hogy nem egy különleges kegyről beszélünk, amit a munkaadó mérlegelésének eredményeként kap az ember, hanem jogról, amit törvény szavatol. A harmadik pedig a „pót” szócska, ami szerint ez a szabadság típus a rendes szabadságkereten túl illeti meg a munkavállalót.

Kinek jár a gyermekek után pótszabadság? 

A törvény elsődleges célja, hogy azoknak segítsen, akiknek gyermek van a háztartásukban, vagyis a gyermek otthoni felügyeletét az ő feladatuk megoldani. Ennek megfelelően a törvény szövege az egy háztartásban élő gyermekek szüleire vonatkozik csak, tehát elvált szülők esetén a gyermektől külön élő szülő nem jogosult a pótszabadságra, még akkor sem, ha azt reméli, hogy a szünidő egy részét legalább a gyermekével töltheti. Ellenben a szülő fogalma tüstént kitágul, ha az együttélés feltétele megvalósul. Egy fedél alatt ugyanis sokféle minőségben élhet valaki egy gyermekkel, kezdve például az örökbefogadó szülőkkel, akik ugyanolyan szempontok szerint ítéltetnek meg a törvények által, mint a vér szerinti szülők, és ez a törvényi szabályozás nagyon sok területére érvényes.

Ki lehet még jogosult?

Ugyanakkor a pótszabadságok tekintetében jogosultakká válhatnak olyanok is, akik más területen nem feltétlenül számítanak szülőnek. Ilyen például a gyermeket nevelő szülő házastársa vagy bejegyzett élettársa, a nevelőszülő, a gyám, de még az a személy is, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal helyezték el valamilyen gyermekvédelmi eljárás keretében. A lényeg, hogy a gyermekek után járó pótszabadság kivételére jogosult személy bizonyíthatóan a gyermek gondozója legyen, és vele egy háztartásban éljen.

Ennek megfelelően, ha a gyermek bentlakásos iskolába kerül, nem jár utána a szülőknek pótszabadság, illetve, ha az egyik szülő huzamosabb ideig külföldön végez munkát, ő is elesik ettől a lehetőségtől.

Érdemes szem előtt tartani, hogy meddig gyermek a gyermek, ugyanis az utánuk járó pótszabadság megítélésénél máshogy számítjuk a korhatárokat. A törvény úgy ítéli meg, hogy a gyermek, hiába kiskorú még, 16 éves kora után már alkalmas az önellátásra, ezért ennél az életkornál húzzák meg a határt. ha gyermekünk elmúlt 16 éves már nem vehető ki utána pótszabadság. Egész pontosan abban az évben még igen, amikor betölti, légyen az januárban, még a téli szünet vége előtt. Ugyanígy, ha a gyermek decemberben születik, már akkor is jár arra az évre a két nap plusz szabadság. Legfeljebb a következő év elején veszi ki a boldog szülő.

Gyermekek után járó pótszabadság: hány napot lehet kivenni?

Az egy évben kivehető gyermekek után járó pótszabadság napjainak száma igen könnyen kikalkulálható. Alaphelyzetben, vagyis ha semmilyen különleges körülmény nem áll fenn, egy gyermek után két szabadnap, kettő után négy, kettőnél több gyerek esetében évi hét szabadnap vehető igénybe. Amennyiben a gyermek valamilyen fogyatékossággal él, és ezáltal nevelése, gondozása értelemszerűen nagyobb figyelmet és persze időt igényel, a törvény is több pótszabadságot engedélyez. A fogyatékkal élő gyermekek szülei számára az alaphelyzetben járó pótszabadságon túl gyermekenként további két nap szabadság kivétele lehetséges. Ha két gyermekünk van de ikrek, azonnal jár a teljes nagycsaládos pótszabadság adag, mivel ikrek után 7 nap vehető igénybe. Ez értelemszerűen, mivel a maximumról van szó, nem gyarapodik hármas, négyes vagy ötös ikrek esetében sem.

Kispapák figyelmébe ajánljuk, hogy legyenek résen, a gyermek születésekor kivehető apasági pótszabadság, ami az újszülöttek körüli bokros teendők zavartalanságát hivatott szolgálni, nem tekintendő gyermekek után járó pótszabadságnak. Vagyis a két szabadságtípus egymást kiegészítve vehető ki egy éven belül.

Mi a helyzet elvált szülők esetén?

Mint említettük, a gyermekek után járó pótszabadság csak abban az esetben illeti meg a szülőt, ha egy háztartásban él a gyermekkel. Ennek megfelelően a szabály csak arra a szülőre vonatkozik, aki valójában a gyermek gondozásával tölti a mindennapjait. Vagyis ha az apa költözik külön a gyermekektől, akkor kizárólag az anya jogosult kivenni a pótszabadságot, viszont az esetleges új házastárs vagy élettárs gondozójává válik a gyermeknek, és a szabadságot is kiveheti utána.

Abban az esetben, ha az elvált szülők közös felügyeletben egyeznek meg, és a gyermek ugyanannyi időt tölt az anyánál és az apánál, nem jelölhetjük ki egyik szülőt sem kizárólagos jogosultnak. Bár a törvény erről az esetről külön nem rendelkezik, az „egy háztartásban élés” kitételt joggal alkalmazhatjuk mindkét szülőre, s ezáltal mindkét szülőnek járhat a pótszabadság.

Hogy néz ki egy gyermekek után járó pótszabadság nyilatkozat?  

A gyermekek után ugyan jár a pótszabadság, de nem hull az ölünkbe magától. Minden év elején nyilatkozni kell róla a munkaadónál, hogy igénybe kívánjuk venni. A nyilatkozatot egy nyomtatvány formájában tehetjük meg, amelyen a saját személyes adatainkon túl a gyermek(ek) adatait is fel kell tüntetni (név, születési hely, születési idő). A nyomtatvány azért tartozik a nyilatkozat műfajához, mert lényegi részében az igénylő szülőnek ki kell jelenteni, hogy a gyermekkel egy háztartásban él. Ettől válik a szülő jogosulttá a gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére. A nyilatkozatot a munkáltató adja, nincs szükség annak előzetes letöltésére, és a nyomtatványboltba sem kell elszaladni érte.