Az éves szabadság célja, hogy a munkavállalóknak legyen elég idejük pihenni, regenerálódni vagy elengedhetetlen ügyeiket elintézni. Az éves szabadság mértéke figyelembe veszi az életkort és a gyermekek számát valamit a munkavállaló esetleges megváltozott munkaképességét. Az éves szabadság mértéke ezen tényezők figyelembevételével általában 20 és 40 munkanap között alakul.
Cikkünkben megmutatjuk milyen típusú pótszabadságokkal egészülhet ki a mindenki számára adott alapszabadság, azok mikor járnak számunkra és hogyan számíthatjuk ki mértéküket, valamint bemutatjuk az éves szabadság kiadásának legfontosabb szabályait. Kitérünk a nyilvántartás és a fizetés nélküli szabadság kérdésköreire is. Érdemes évenként áttekinteni a szabályozást, mert éves szabadságunk mértéke akár minden évben változhat.
Mit jelent az éves szabadság?
A fizetett éves szabadságon azon munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat értjük, amikor az alkalmazott a munkavégzés és rendelkezésre állás kötelezettsége alól mentesül. Az éves szabadság alap- és pótszabadságból áll össze, aminek pontos számát és kiadásának módját sok tényező befolyásolja.
A személyenként eltérő befolyásoló tényezők mellett az éves szabadság fontos alapvetése, hogy az a munkában töltött idő alapján naptéri évre számítandó. Ez azt jelenti, hogy a kivehető szabadnapok száma időarányosan változik – csökken – ha nem egész évben állunk alkalmazásban. Fontos azonban, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében az alapszabadság ugyanannyi, tehát a foglalkoztatottság ténye az arányosítás alapja nem a konkrétan munkában töltött órák száma. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az éves szabadság kiadása során a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapok kivételével minden munkanapot figyelembe kell venni a számításnál.
Alapesetben az éves szabadságot megváltani nem lehet sem a munkavállaló, sem a munkaadó kérésére. Ez alól a kivételt jelent a munkaviszony megszüntetésekor időarányosan ki nem vett szabadnapok pénzbeli megváltása.
Az éves szabadságra vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve rögzíti.
Éves szabadság: hány nap fizetett szabadság jár 2023-ban?
Az éves szabadság napjainak számát befolyásolja az életkor, a munkavállaló gyermekeinek száma, a munka speciális jellege és a munkavállaló esetleges megváltozott munkaképessége. Az éves fizetett alapszabadság minden munkavállalónak 20 nap, ehhez adódik hozzá az életkor vagy más jogosultsági alapon szerzett pótszabadság. A legkevesebb szabadsággal az egészséges, gyermektelen 19 és 24 év közöttiek rendelkeznek.
Az éves szabadság konkrét mértékétől függetlenül 7 napot, maximum két részletben a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, illetve évente egyszer legalább 14 nap hosszúságú munkavégzéstől mentes pihenést kell biztosítania. A 14 napba a szabadság napjai és a munkaszüneti napok egyaránt beleszámítanak. A szabadság kivételét vagy kiadását legalább 15 nappal annak megkezdése előtt be kell jelenteni. Főszabályként a szabadság kiadásáról a munkáltató rendelkezik, de köteles egyeztetni a munkavállalóval. Az éves szabadság kiadásának módjáról közös megegyezés alapján eltérhetnek a felek, de a napok minimum száma kötött a munkáltató számára.
Hogyan számoljuk ki az életkor alapján az éves szabadságot?
Az életkor szerinti pótszabadság két esetben számítandó: a 18 év alatti munkavállalók és a 25 évnél idősebb dolgozók esetében. A 19-24 évesek számára életkor alapján nem jár pótszabadság.
A 18. életévüket be nem töltött alkalmazottak számára évi 5 nap pótszabadság jár. Ez a kedvezmény abban az évben jár utoljára, amikor a munkavállaló betölti 18. életévét. A kor szerinti pótszabadság minden más esetben az életkor előrehaladtával folyamatosan növekszik az alábbiak szerint:
- 25. életévtől 1 nap pótszabadság jár
- 28. életévtől 2 nap pótszabadság jár
- 31. életévtől 3 nap pótszabadság jár
- 33. életévtől 4 nap pótszabadság jár
- 35. életévtől 5 nap pótszabadság jár
- 37. életévtől 6 nap pótszabadság jár
- 39. életévtől 7 nap pótszabadság jár
- 41. életévtől 8 nap pótszabadság jár
- 43. életévtől 9 nap pótszabadság jár
- 45. életévtől 10 nap pótszabadság jár
Hány nap pótszabadság jár 2023-ban?
Az életkortól függetlenül az éves szabadság mértékét további tényezők növelhetik. Kiemelendő, hogy a kedvezmények halmozódnak, a különböző jogosultsági alapon járó pótszabadságok összeadhatóak.
Minden munkavállalót, aki három évesnél fiatalabb gyermeket nevel 44 nap szülői szabadság illet meg, de ezen szabadság alatt csak a távolléti díj 10%-a jár a munkavállaló számára. Ez alól kivételt jelent az apasági szabadság, amit a születés vagy örökbefogadás időpontjától számított második hónap végéig kell az apáknak kivenniük. Az apasági szabadság 10 nap, aminek első 5 napjában a távolléti díj 100%-a, második 5 napjára a távolléti díj 40%-a jár.
A szülői szabadságtól függetlenül az éves szabadság keretét növelik a gyermekek után járó pótszabadság napjai. A gyermekek után járó szabadság mindkét szülőt megilleti elsőként a születés vagy örökbefogadás évétől addig az évig, amikor a gyermek betölti 16. életévét.
- 1 gyermek után 2 nap pótszabadság jár
- 2 gyermek után 4 nap pótszabadság jár
- 3 vagy több gyermek után 7 nap pótszabadság jár
Abban az esetben, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékossággal él további 2 nap pótszabadság illeti meg.
További 5 nap pótszabadság illeti meg a veszélyes és mentálisan megterhelő munkákat végzőket:
- állandó jelleggel föld alatt dolgozókat
- ionizáló sugárzásnak naponta 3 órát kitett dolgozókat
Szintén 5 nap pótszabadság illeti meg a valamilyen fogyatékossággal élő munkavállalókat:
- rokkantsági ellátásban részesülők
- fogyatékossági támogatásban részesülők
- vakok személyi járadékára jogosultak
- megváltozott munkaképességű dolgozók ha
- egészségi állapotuk a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű vagy
- 40 százalékos egészségkárosodással rendelkeznek vagy
- a munkaképesség-csökkenésük 50-100 százalékos mértékű
A pótszabadságok szabályai gyakran változnak. 2023-ban bővültek a szülői szabadság és az apasági szabadság körében a munkavállalók lehetőségei, az elmúlt években a megváltozott munkaképességűeket illetően pontosodtak a szabályok.
Hogyan kell nyilvántartani az éves szabadságot?
Az éves szabadság nyilvántartása minden munkáltató számára kötelező. Ez történhet papír alapon is, de elektronikusan jóval egyszerűbb, hiszen a munkavállaló releváns adatainak megadásával naprakész táblázat készíthető az éves szabadság mértékéről, a már kivett és még kiadandó napokról. A munkavállalók éves szabadságának tervezése is jóval egyszerűbb, ha annak nyilvántartása egy könnyen szerkeszthető, önszámoló felületen zajlik. A nyilvántartáshoz különféle programokat használhatunk, de akár egy jól megszerkesztett Excel fájl is tökéletesen megfelelhet a célra.
Hogyan lehet fizetés nélküli szabadságot kivenni 2023-ban?
A fizetés nélküli szabadság alapvetése, hogy az csak és kizárólagosan a munkavállaló kezdeményezése alapján jöhet létre. A munkáltató semmilyen körülmény között nem küldheti akarata ellenére fizetés nélküli szabadságra a munkavállalót. Mivel az esetek többségében – a kivételekről hamarosan lesz szó – a munkáltató nem kötelezhető a fizetés nélküli szabadság kiadására, ezért jellemző, hogy az a felek valamilyen közös megegyezésén alapszik. A fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló biztosítási jogviszonya megszűnik és szolgálati időt sem szerez a nyugdíjhoz.
A munkavállaló egyoldalú bejelentéssel is fizetés nélküli szabadságra mehet, ha 10 évnél fiatalabb gyermekét gondozza vagy közeli családtagját ápolja. Tényleges önkéntes katonai szolgálat teljesítése esetén is megilleti a munkavállalót ez a jog. A fizetés nélküli szabadságnak további, jelen cikkünkben nem részletezett kitételei is vannak.
Kérem, csak akkor írjon, ha céges, vállalkozói szolgáltatásra van szüksége könyvelés, bérszámfejtés, adóbevallás területén. Magánjellegű megkeresésekre (pl. visszatérítés) sajnos nem áll módunkban válaszolni.