Az éves szabadság célja, hogy a munkavállalóknak legyen elég idejük pihenni, regenerálódni vagy elengedhetetlen ügyeiket elintézni. Az éves szabadság mértéke figyelembe veszi az életkort és a gyermekek számát valamit a munkavállaló esetleges megváltozott munkaképességét. Az éves szabadság mértéke ezen tényezők figyelembevételével általában 20 és 40 munkanap között alakul.
Cikkünkben megmutatjuk milyen típusú pótszabadságokkal egészülhet ki a mindenki számára adott alapszabadság, azok mikor járnak számunkra és hogyan számíthatjuk ki mértéküket, valamint bemutatjuk az éves szabadság kiadásának legfontosabb szabályait. Kitérünk a nyilvántartás és a fizetés nélküli szabadság kérdésköreire is. Érdemes évenként áttekinteni a szabályozást, mert éves szabadságunk mértéke akár minden évben változhat.
Mit jelent az éves szabadság?
A fizetett éves szabadságon azon munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat értjük, amikor az alkalmazott a munkavégzés és rendelkezésre állás kötelezettsége alól mentesül. Az éves szabadság alap- és pótszabadságból áll össze, aminek pontos számát és kiadásának módját sok tényező befolyásolja.
A személyenként eltérő befolyásoló tényezők mellett az éves szabadság fontos alapvetése, hogy az a munkában töltött idő alapján naptéri évre számítandó. Ez azt jelenti, hogy a kivehető szabadnapok száma időarányosan változik – csökken – ha nem egész évben állunk alkalmazásban. Fontos azonban, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében az alapszabadság ugyanannyi, tehát a foglalkoztatottság ténye az arányosítás alapja nem a konkrétan munkában töltött órák száma. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az éves szabadság kiadása során a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapok kivételével minden munkanapot figyelembe kell venni a számításnál.
Alapesetben az éves szabadságot megváltani nem lehet sem a munkavállaló, sem a munkaadó kérésére. Ez alól a kivételt jelent a munkaviszony megszüntetésekor időarányosan ki nem vett szabadnapok pénzbeli megváltása.
Az éves szabadságra vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyve rögzíti.
Éves szabadság: hány nap fizetett szabadság jár 2023-ban?
Az éves szabadság napjainak számát befolyásolja az életkor, a munkavállaló gyermekeinek száma, a munka speciális jellege és a munkavállaló esetleges megváltozott munkaképessége. Az éves fizetett alapszabadság minden munkavállalónak 20 nap, ehhez adódik hozzá az életkor vagy más jogosultsági alapon szerzett pótszabadság. A legkevesebb szabadsággal az egészséges, gyermektelen 19 és 24 év közöttiek rendelkeznek.
Az éves szabadság konkrét mértékétől függetlenül 7 napot, maximum két részletben a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, illetve évente egyszer legalább 14 nap hosszúságú munkavégzéstől mentes pihenést kell biztosítania. A 14 napba a szabadság napjai és a munkaszüneti napok egyaránt beleszámítanak. A szabadság kivételét vagy kiadását legalább 15 nappal annak megkezdése előtt be kell jelenteni. Főszabályként a szabadság kiadásáról a munkáltató rendelkezik, de köteles egyeztetni a munkavállalóval. Az éves szabadság kiadásának módjáról közös megegyezés alapján eltérhetnek a felek, de a napok minimum száma kötött a munkáltató számára.
Hogyan számoljuk ki az életkor alapján az éves szabadságot?
Az életkor szerinti pótszabadság két esetben számítandó: a 18 év alatti munkavállalók és a 25 évnél idősebb dolgozók esetében. A 19-24 évesek számára életkor alapján nem jár pótszabadság.
A 18. életévüket be nem töltött alkalmazottak számára évi 5 nap pótszabadság jár. Ez a kedvezmény abban az évben jár utoljára, amikor a munkavállaló betölti 18. életévét. A kor szerinti pótszabadság minden más esetben az életkor előrehaladtával folyamatosan növekszik az alábbiak szerint:
- 25. életévtől 1 nap pótszabadság jár
- 28. életévtől 2 nap pótszabadság jár
- 31. életévtől 3 nap pótszabadság jár
- 33. életévtől 4 nap pótszabadság jár
- 35. életévtől 5 nap pótszabadság jár
- 37. életévtől 6 nap pótszabadság jár
- 39. életévtől 7 nap pótszabadság jár
- 41. életévtől 8 nap pótszabadság jár
- 43. életévtől 9 nap pótszabadság jár
- 45. életévtől 10 nap pótszabadság jár
Hány nap pótszabadság jár 2023-ban?
Az életkortól függetlenül az éves szabadság mértékét további tényezők növelhetik. Kiemelendő, hogy a kedvezmények halmozódnak, a különböző jogosultsági alapon járó pótszabadságok összeadhatóak.
Minden munkavállalót, aki három évesnél fiatalabb gyermeket nevel 44 nap szülői szabadság illet meg, de ezen szabadság alatt csak a távolléti díj 10%-a jár a munkavállaló számára. Ez alól kivételt jelent az apasági szabadság, amit a születés vagy örökbefogadás időpontjától számított második hónap végéig kell az apáknak kivenniük. Az apasági szabadság 10 nap, aminek első 5 napjában a távolléti díj 100%-a, második 5 napjára a távolléti díj 40%-a jár.
A szülői szabadságtól függetlenül az éves szabadság keretét növelik a gyermekek után járó pótszabadság napjai. A gyermekek után járó szabadság mindkét szülőt megilleti elsőként a születés vagy örökbefogadás évétől addig az évig, amikor a gyermek betölti 16. életévét.
- 1 gyermek után 2 nap pótszabadság jár
- 2 gyermek után 4 nap pótszabadság jár
- 3 vagy több gyermek után 7 nap pótszabadság jár
Abban az esetben, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékossággal él további 2 nap pótszabadság illeti meg.
További 5 nap pótszabadság illeti meg a veszélyes és mentálisan megterhelő munkákat végzőket:
- állandó jelleggel föld alatt dolgozókat
- ionizáló sugárzásnak naponta 3 órát kitett dolgozókat
Szintén 5 nap pótszabadság illeti meg a valamilyen fogyatékossággal élő munkavállalókat:
- rokkantsági ellátásban részesülők
- fogyatékossági támogatásban részesülők
- vakok személyi járadékára jogosultak
- megváltozott munkaképességű dolgozók ha
- egészségi állapotuk a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű vagy
- 40 százalékos egészségkárosodással rendelkeznek vagy
- a munkaképesség-csökkenésük 50-100 százalékos mértékű
A pótszabadságok szabályai gyakran változnak. 2023-ban bővültek a szülői szabadság és az apasági szabadság körében a munkavállalók lehetőségei, az elmúlt években a megváltozott munkaképességűeket illetően pontosodtak a szabályok.
Hogyan kell nyilvántartani az éves szabadságot?
Az éves szabadság nyilvántartása minden munkáltató számára kötelező. Ez történhet papír alapon is, de elektronikusan jóval egyszerűbb, hiszen a munkavállaló releváns adatainak megadásával naprakész táblázat készíthető az éves szabadság mértékéről, a már kivett és még kiadandó napokról. A munkavállalók éves szabadságának tervezése is jóval egyszerűbb, ha annak nyilvántartása egy könnyen szerkeszthető, önszámoló felületen zajlik. A nyilvántartáshoz különféle programokat használhatunk, de akár egy jól megszerkesztett Excel fájl is tökéletesen megfelelhet a célra.
Hogyan lehet fizetés nélküli szabadságot kivenni 2023-ban?
A fizetés nélküli szabadság alapvetése, hogy az csak és kizárólagosan a munkavállaló kezdeményezése alapján jöhet létre. A munkáltató semmilyen körülmény között nem küldheti akarata ellenére fizetés nélküli szabadságra a munkavállalót. Mivel az esetek többségében – a kivételekről hamarosan lesz szó – a munkáltató nem kötelezhető a fizetés nélküli szabadság kiadására, ezért jellemző, hogy az a felek valamilyen közös megegyezésén alapszik. A fizetés nélküli szabadság alatt a munkavállaló biztosítási jogviszonya megszűnik és szolgálati időt sem szerez a nyugdíjhoz.
A munkavállaló egyoldalú bejelentéssel is fizetés nélküli szabadságra mehet, ha 10 évnél fiatalabb gyermekét gondozza vagy közeli családtagját ápolja. Tényleges önkéntes katonai szolgálat teljesítése esetén is megilleti a munkavállalót ez a jog. A fizetés nélküli szabadságnak további, jelen cikkünkben nem részletezett kitételei is vannak.