Blog

Ha cégünk van, lehetőségünk van megjelenni a tőzsdén, részvényes vagy kötvényes formában. A részvényes tulajdonjogot szerez a vállalatból, ezáltal a nyereségből is. Ennek rendszeres kifizetése az osztalék. Az osztalék könyvelése első ránézésre bonyolultnak tűnik, mivel meghatározott szabályok vonatkoznak az osztalék kifizetésére és elszámolására, könyvelésére, az utána való adózásra. Ezért lépésről lépésre megnézzük, mit kell tudni róla. 

[Tovább olvasom…] about Osztalék könyvelése

A CSED egyike a rejtélyesnek tűnő mozaikszavaknak, melyekkel a gyermekkel otthon lévők anyák szoktak dobálózni. A magyar állam a kisgyermekeket nevelő szülőket a gyermek három éves koráig támogatja pénzösszeggel, ezek közül a legelsőként igénybe vehető a CSED, amelyet az első nagyjából fél évben kap az anya (ritkább esetekben az apa). Az alábbiakban végigvesszük, hogy mennyi támogatást kaphat az államtól az anya, és hogy hogyan működik a CSED számítása: hogy mennyi pénzre számíthatunk.

CSED számítása: mi az a CSED? 

A CSED azt jelenti: CSEcsemőgondozásási Díj. Minden anya, aki gyermeket szül és csecsemőt nevel Magyarországon, jogosult rá. Ez azt jelenti, hogy a nem hétköznapi esetek is ide tartoznak: ha valaki örökbe fogad egy gyermeket, akkor is jogosult CSED-re, ez lehet az apa és az anya is. Mindez független attól, hogy a gondozó házasságban él-e: aki csecsemőt gondoz, az kap CSED-et. Ez a lényeg: az újszülött babát gondozó szülő pénzbeli támogatást kap a magyar államtól. A CSED a szülési szabadság időtartamával megegyezik: ez 24 hetet jelent, hónapban számolva 5-6 hónap. 

Ki jogosult a CSED-re? 

CSED-re jogosult az, aki a szülést megelőző két évben összesen legalább 365 napot biztosítva volt. Az ellátásnak nem kell folyamatosnak lennie, de valamilyen jogviszonyt szükséges felmutatni.

Mikor vagyok jogosult szülő nőként a CSED-re?

Szülő nőként a fenti feltételnek kell teljesülnie: a társadalombiztosításnak a megelőző két évben összesen 365 nap lefedettségűnek szükséges lennie; ez a feltétele a többi gyermekgondozási támogatásnak, a GYED-nek és a GYES-nek is. Fontos kitétel még, hogy a biztosítottság ideje alatt vagy annak megszűnését követő 42 napon belül szülessen meg a gyermek. 

Ha szülő nőként valaki még nem állt munkában a szülést megelőző két évben, hanem felsőoktatásban tanuló diák esetén nappali tagozatos jogviszonya volt legalább két félévig, úgy igényelhet hallgatói, ún. diplomás CSED. Ebben az esetben a CSED nem lehet kevesebb, mint a diplomás GYED, ami a mindenkori minimálbérnek a 70%-a, mesterképzés, osztatlan képzés vagy doktori iskola esetén a garantált bérminimum 70%-a. 

Milyen más esetekben lehetek jogosult a CSED-re?  

Örökbefogadó szülőként is jogosult lehet az anya CSED-re a gyermek gondozásba vételének napjától. Ennek ugyanúgy feltétele az előző két éven belüli 365 nap biztosított jogviszony, ez esetben a CSED időtartama szintén 24 hét, vagyis 168 nap. Az apa is igényelheti a CSED-et, ha az anya elhalálozik, nem tud részt venni a nevelésben az egészségi állapota miatt, vagy ha az apa egyedül fogadja örökbe a gyermeket. 

CSED számítása: mikor nem jár?

Abban az esetben nem jár a CSED, ha az igénybe vevő bármilyen jogviszonyban (akár egyszerűsített foglalkoztatásban is) keresőtevékenységet folytat. Ez alól kivétel a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony. 

Mennyi időre jár a CSED? 

A CSED a szülő nő esetén 24 hétre, 168 napra jár, és leghamarabb négy héttel a szülés előtt már elindul a folyósítás. Ebből legfeljebb négy hetet a szülés előtt (a szülés várhatóan bekövetkező, kiírt időpontjáról van szó) is ki lehet venni. Négy hétnél kevesebb idő is lehet, a szülés kiírt időpontja előtti négy hét bármelyik napjától igényelhető, azonban legkésőbb a szülés napján elindul. Koraszülött gyermek esetén automatikusan a szülés napján indul el a CSED-re való jogosultság, függetlenül attól, hogy a szülés időpontja a kiírt időponttól hány hét távolságra van. 

CSED számítása: milyen jövedelmek alapján számolják ki?

A CSED és az összes többi gyermekgondozási díj kiszámításának az alapja a naptári napi jövedelem. Ezt úgy számolják ki, hogy azt a jövedelmet veszik figyelembe, mely a jogosultság kezdőnapján érvényes, járulékalapot képző jövedelmet veszik figyelembe. 

Az első eset, amikor a CSED-re való jogosultság kezdetétől visszaszámolva három hónapot az igénylő rendelkezik biztosítási jogviszonyban 180 nap naptári napi jövedelemmel, valamint ez a 180 nap folyamatos biztosítási jogviszonyt jelent, úgy ez a 180 nap az alapja a naptári napi CSED díjnak. 

A második lehetőség ugyanígy: az igénylő a jogosultság kezdő napját megelőző harmadik hónaptól visszaszámolva rendelkezik 120 naptári naptári napi jövedelemmel biztosítási jogviszonyában. 

Ha egyik eset sem áll fönt, akkor a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében határozzák meg a naptári napi díj alapját (kivéve, ha szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb, mert akkor a jövedelem szerint számolják).

A CSED (a GYED-del és a GYES-sel ellentétben) ennek a jövedelemnek a 100%-a, és bruttó összeg, tb-járulékot azonban nem kell belőle fizetni, csak a jövedelemadó és a szociális hozzájárulás kerül belőle levonásra. 

Mennyi az álláskeresési ellátásban részesülők csecsemőgondozási díjának összege?

Amennyiben valaki álláskeresési ellátásban részesül, és úgy igényel csecsemőgondozási díjat, úgy a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell kiszámítani a CSED-et. Annyi kitétel van még ennek kapcsán, hogy az ellátás alapját képező napi díj nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás összegének harmincad részét. 

Hogyan igényeljük a csecsemőgondozási díjat? 

A csecsemőgondozási díj igénylésének mikéntje attól függ, hogy van vagy volt-e a szülés előtt munkahelyünk.

Ha alkalmazásban állunk, a foglalkoztatónál kell bejelenteni az igénylést többnyire a szülés előtt. A megfelelő igénylő lapot, a “Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” c. nyomtatványt szükséges hozzá kitölteni. Ezt a munkaadónak kell odaadni, a jogviszony lejárta után is. Ha a munkahely jogutód nélkül szűnt meg, akkor a székhely szerint illetékes kormányablakhoz kell fordulni a kérvénnyel.

Hiánytalan benyújtás esetén 8 napon belül elbírálják a kérvényt. 

Egyéni vállalkozó, őstermelő vagy önfoglalkoztató szintén a székhely szerinti kormányhivatalhoz kell benyújtsa az igénylőlapot elektronikus úton, a kormányablakon keresztül. Ehhez a következő nevű nyomtatványra lesz szükség: “Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez”.

A papírmunka egyszerűsítése érdekében lehetőség van a CSED és a GYED együttes igénylésére, a “Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez” elnevezésű dokumentummal. Ez különösen akkor hasznos, amikor az anya a szülés előtt vagy után váratlan nehézségekkel szembesül. Így legalább ezeket a köröket nem kell kétszer megtenni, egy nyomtatványon van lehetőség igényelni mindkét támogatást. 

Milyen dokumentumokat kell csatolni?

Bizonyos esetekben szükség lehet igazolni a biztosítási jogviszonyt, az “Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” c. nyomtatványon. Ez általában akkor szükséges, ha az igénylő munkaviszonya a szülés előtt megszűnt, vagy más munkahelye volt a szülést megelőző két évben. 

Diplomás CSED, GYED esetén szükséges lehet a tanulói jogviszony igazolása a szakképző intézmény vagy felsőoktatási intézmény részéről, egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéről. 

Ha a születés napjától vesszük igénybe a CSED-et, akkor a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is szükséges csatolni az igényléshez a társadalombiztosítási kifizető helynél. 

Minden céggel előfordulhat, hogy alkalmi munkavállalókra van szüksége, akár egy kieső ember ideiglenes pótlására, akár egy szezonális vagy egy projektmunkára. Az alábbiakban végigvesszük azokat az eseteket, amikor szükségünk lehet egyszerűsített foglalkoztatási viszonyban lévő alkalmi munkavállalókra. Azt is megnézzük, hogy alkalmi munkavállaló bejelentése esetén melyek a legszükségesebb tudnivalók a cégünk számára.

Ki számít alkalmi munkavállalónak? 

Az alkalmi munkavállalás egy egyszerűsített foglalkoztatási viszony. A munka végzése időben korlátolt, többnyire egy-egy projekthez (pl film), rendezvényhez (pl fesztivál) vagy idényhez (betakarítás, strandszezon, síszezon) köthető. Munkavállalóként kötelesek vagyunk bejelenteni a foglalkoztatást, hiszen az alkalmazott munkaidejébe beleszámít. Igaz, a foglalkoztatottak számára a TB-viszony ebben a foglalkoztatási formában nem működik, azt maguk után külön kell befizetniük. 

Munkáltatóként azért éri meg, mert nem kell az alkalmi munkavállaló után személyi jövedelemadót fizetni egy bizonyos összeghatárig, valamint ezzel a foglalkoztatási típussal akár egy napra, vagy akár naponta is bejelenthetjük az alkalmazottunkat. S mivel nem szükséges hozzá annyi papírmunka és bejelentés, mint egy “rendes” alkalmazotthoz, hamarabb kaphatunk munkaerőt egy-egy alkalmi munkához.

Mik az alkalmi munka szabályai? 

Az alkalmi munkának négy fő altípusa van, ezekre különböző szabályok vonatkoznak. Az eltérő típusú alkalmi munkák után különféle százalékban kell adóznia a munkaadónak, általában a minimálbérhez köthetően. Az alkalmi munkavállalókra kereseti korlát vonatkozik. Ez függ attól is, hogy szakképzettséget igénylő vagy szakképzettséget nem igénylő munkáról van szó. 

1. turisztikai idénymunka. Ide tartoznak pl az idegenvezetők és a lángossütő- és fagyiárus-típusú idénymunka, de a szálláshely-szolgáltatás és az utazásszervezés is. Egy naptári éven belül a foglalkoztatás ebben az ágazatban nem haladhatja meg a 120 napot 
2. mezőgazdasági idénymunka. Növénytermesztés, állattenyésztés, erdő-, vad- vagy halgazdálkodás, és az ehhez kapcsolódó anyagmozgatás, stb. Egy naptári éven belül a munkaviszony, hasonlóan a turisztikai idénymunkához, nem haladhatja meg a 120 napot. 
3. alkalmi munka (ez lehet bármi, például rendezvény, projekt, vagy esküvő, stb). Fontos szabály a túldolgoztatás elkerülése érdekében, hogy legfeljebb 5 egymást követő naptári napig lehet foglalkoztatni az alkalmazottat, egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 napig, valamint egy naptári éven belül legfeljebb 90 napig lehet létesíteni alkalmi munkavállalói viszonyt. 
4. filmipari statiszta, aki filmalkotás elkészítésében kisegítő, pótolható jelleggel vesz részt. Nettó jövedelme nem lépheti túl az 1999. évi LXXVI. törvény szerinti mértéket, a minimálbér 12%-át, 2022. július 1. után a napi 24000 forintot.

Hány éves kortól lehet alkalmi munkát végezni? 

16 éves kortól már hivatalosan is lehet alkalmi munkát végezni, hiszen ebben a korban ér véget a tankötelezettség. Legkorábban 15 éves kortól nyári, illetve iskolai szünetben, szülői vagy gondviselői engedéllyel lehet alkalmi munkát végezni. Ebben az életkorban, a kiskorúaknál szigorúbb törvényi előírások vonatkoznak a hétvégi, éjszakai munkavégzésre és a túlórázásra. 

Hány főt lehet egyszerre alkalmi munkára alkalmazni?

A magyar törvények szerint van felső korlátja annak, hogy a munkáltató egy időben hány alkalmi munkavállalót alkalmaz. Főállású munkavállaló alkalmazása nélküli munkáltató csak egyetlen főt alkalmazhat alkalmi munkavállalóként.

Idénymunka esetén, ha a cégvezető már alkalmaz 20 főállású munkatársat, úgy maximum 4 alkalmi munkavállalót vehet fel. 20 fő fölötti főállású foglalkoztatott mellé a foglalkoztatottak számának 20%-a lehet alkalmi munkavállaló. 

Hogyan kell az alkalmi munkavállalók után adózni? 

Az alkalmi munkavállalók esetében a munkaadó napi munkavégzés után fizeti a közterheket, amelyet minden tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell befizetnie a NAV felé. 

Mivel a minimálbér növekedése 2022-ben hatással van az alkalmi munkavállalók utáni közterhekre is. A mezőgazdasági és a turisztikai idénymunka 2022 júniusáig 500 ft/nap volt, az alkalmi munka 1000 ft/nap, a filmipari statiszta munka 4000 ft/nap volt. 2022 júliusától az összegek megnövekedtek, az aktuális hónap első napján érvényes minimálbér szerint. Így az alkalmi munka után fizetendő adó a minimálbér 1%-a, vagyis 2000 f/fő/nap lett, az idénymunka 1000 ft, a filmstatiszta munka 6000 ft naponta munkavállalóként. 

Alkalmi munkavállaló bejelentése: mik a szabályai? 

Az alkalmi munkavállaló bejelentése kötelező, mert a dolgozó számára számítani fog minden egyes nap a szolgálati idejének kiszámításakor. A bejelentésnek a munkavégzés megkezdése előtt meg kell történnie. 

A bejelentéshez segítség a munka elvégzésekor egy jelenléti ív kitöltése, amelyen aláírásával hitelesítve megjelenik, hogy mikor jött, mikor távozott, így hány órát dolgozott pontosan. Javasolt még hozzá egy egyszerűsített munkaszerződés megkötése, ehhez az adóhatóság honlapján is található formanyomtatvány segítségként.

A bejelentéshez szükséges adatok a következők: 

• a munkáltató adószáma
• a munkavállaló neve, adóazonosító jele, TAJ-száma
• az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (alkalmi, turisztikai, mezőgazdasági munka vagy filmipari statiszta)
• a munkaviszony napjainak a száma és dátuma

A bejelentést módosítani és visszavonni a foglalkoztatás jellegének módosulása vagy a munka meghiúsulása miatt lehetséges. Vagy a bejelentést követő két órán belül, vagy ha a foglalkoztatás a bejelentést követő napon kezdődött meg, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időre vonatkozott, akkor a módosítás bejelentése napján reggel 8 óráig van erre lehetőség. Ezt követően már be kell fizetni az adót a munkavállaló után. 

Alkalmi munkavállaló bejelentése lépésről lépésre:

Az alkalmi munkát elektronikusan, applikációval vagy telefonon lehet bejelenteni. Mindhárom esetben szükséges a munkáltatónak bejelentkeznie a saját ügyfélkapujába, vagy telefonos bejelentés esetén rendelkeznie kell működő ügyfélkapuval.

EFO applikációval, okostelefonon keresztül

Az alkalmi munkavállalók telefonos applikációval történő bejelentése az egyik legegyszerűbb megoldás, mert minden körülmények között kéznél van, ha van térerőnk. Az applikációba egyszer kell regisztrálni és az adatainkat megadni, innentől kezdve csak a munkavállaló adatait szükséges bepötyögni az első napon, és a rendszer elküldi a NAV felé a bejelentést.

NAV bejelentés telefonon

A 185 számú, országon belüli helyi tarifával hívható telefonszámot kell felhívni, és be kell diktálni a következő adatokat: a munkáltató adószáma, a bejelentő adóazonosító jele, a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ-száma, a munkavégzés jellege és a munkavégzés ideje, melyik naptól melyik napig. 

20T1042E nyomtatványon

A 20T1042E számú nyomtatványt kell letölteni a NAV honlapjáról, és az ügyfélkapun keresztül benyújtani. 

Alkalmi munkavállaló bejelentése utólag: 

Az alkalmi munkavállaló utólag történő bejelentése általában akkor történik meg, amikor egy ellenőrzés során bejelentés nélkül alkalmazott munkavállalókat találnak. Ilyen esetben utólagosan is be lehet jelenteni a munkavállalót, visszamenőleg minimum 30 napra, napi 8 órás munkavégzésre. Ennek az utólagos ellátás és jogviszony szempontjából van értelme, az utólagos bejelentés szabályai a munkavállalót védik. Ennél rövidebb idejű bejelentés nem lehetséges, csak hosszabb, amennyiben kiderül, hogy 30 napnál hosszabb ideje van foglalkoztatva az alkalmi munkavállaló. Ilyenkor a foglalkoztatónak fizetési kötelezettsége keletkezik, ami nem csupán a munkavállalónak való fizetésre, a járulékokra is vonatkozik, legalább az adott hónapra érvényes minimálbér tekintetében.

Munkaszerződést ideális esetben a munka megkezdése előtt írjuk alá, hiszen ez tartalmaz mindent, ami a munkával kapcsolatos, és a munkavállalóra vonatkozik. Az alábbiakban megnézzük, melyek a munkaszerződés kötelező elemei, hogy melyek azok a legfontosabb alapok, amelyek nélkül a munkaszerződés nem érvényes. És azokat is, amelyek jó, ha benne vannak, a későbbi félreértések elkerülése miatt. 

[Tovább olvasom…] about Melyek a munkaszerződés kötelező elemei?

Munkánk során, akár alkalmazottak, akár munkaadók vagyunk, előfordulhat, hogy a határozott idejű munkaszerződés felmondása az, amivel foglalkoznunk kell. Ilyenkor hasznos minden fontos információt megtudni, ami érdekelhet minket. Mutatjuk, mire kell figyelni munkavállalóként, és mire, ha munkaadók vagyunk. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban a munkaviszonyunkat illetően, írtunk a munkaviszony lekérdezéséről is bővebben.

[Tovább olvasom…] about Határozott idejű munkaszerződés felmondása