A minimálbér 2023-ban is nagyjából az inflációt követő módon emelkedett. A minimálbér és bérminimum változása közvetlenül is több, mint 1 millió honfitársunk napi megélhetését határozza meg, míg közvetve ennél is tágabb kör havi bevételeit (és kiadásait) érinti. Megnézzük hogyan változott a minimálbér és a bérminimum 2023-ban és azt is sorra vesszük, hogy milyen további hatásai vannak az összeg alakulásának.
Mennyi a nettó minimálbér 2023-ban?
A minimálbér 2023-ban nettó 154 270 forint lesz, azaz a minimálbérért foglalkoztatott munkavállalók ennyit vihetnek haza a hónap végén, ha 8 órában vannak bejelentve. Nézzük a bruttó összeget: 232 000 forint lesz, azaz egy munkáltatónak havonta 107 880 forint adót és járulékot kell megfizetnie a minimálbéres alkalmazottak után. A minimálbér nagyjából inflációkövető mértékben, 16 %-kal emelkedett 2022-höz képest.
A részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottak esetén a minimálbér 2023-ban a következőképpen alakul: 6 órás foglalkoztatás esetén nettó 115 710 forint (bruttó 174 000 forint), 4 órás foglalkoztatás esetén nettó 77 140 forint (bruttó 116 000 forint).
A minimálbér az a legalacsonyabb munkabér, amit egy munkavállaló az elvégzett munkájáért kaphat. Ugyanakkor a közfoglalkoztatottakra (közmunkásokra) ez a szabály nem vonatkozik, az ő bérük nagyjából a minimálbér felét éri el, attól függően, hogy hány órában tudnak munkát végezni.
Mennyi a garantált bérminimum 2023-ban?
A garantált bérminimum 2023-ban nettó 197 106 forint lesz a kormány döntése alapján, ami 14%-os emelést jelent az előző évhez képest. A garantált bérminimum bruttó összege 296 400 forint. A 6 órás garantált bérminimum nettó összege 147 830 forint (bruttó 222 300 forint), a 4 órásé nettó 98 553 forint (bruttó 148 200 forint).
Miben különbözik a bérminimum és a minimálbér?
A garantált bérminimum és a minimálbér is egy adott munkakör betöltéséért ajánlható legalacsonyabb bért jelöli. A különbség a kettő között a betöltött munkakör jellegéből fakad. A bérminimum olyan munkakörök esetén jár, aminek feltétele valamilyen szakképesítés megléte. Az előírt szakképesítésnek minimum középfokú végzettségnek kell lennie, de nem tesz különbséget ezen felül a szakképesítések között a szabályozás: szakmunkás bizonyítvánnyal vagy főiskolai végzettséggel betölthető munkakör esetén is ugyanakkora a bérminimum összege. Fontos tehát, hogy a munkakör jellege és nem a munkavállaló tényleges végzettsége a mérvadó.
A végzettség előírása kétféle módon valósulhat meg. Sok munkakör esetében a törvény írja elő, hogy az adott munkakör milyen végzettséggel tölthető be. Mindenhol, ahol a törvény meghatároz valamilyen végzettséget, a bérminimumot és nem a minimálbért kell alkalmaznia a munkaadónak. Az is nyilvánvaló, hogy ezen munkaköröket csak akkor tölthetjük be, ha megfelelünk a törvényi szabályozásnak és rendelkezünk az előírt végzettséggel.
Mire kötelezi a minimálbér és a bérminimum a munkáltatót?
A munkáltató az egyes munkakörök esetében a törvényi szabályozástól felfelé eltérhet a kritériumokat illetően, azaz előírhatja középfokú vagy akár felsőfokú végzettség meglétét olyan munkakörökben is, ahol ettől a törvény eltekint. Ugyanakkor ha a munkáltató az állást ezen feltételekkel hirdeti, azaz a munkakör betöltését legalább középfokú végzettséghez köti, akkor a legalacsonyabb munkabér amit ajánlhat, az a bérminimum összege. Konkrét példával élve: ha valaki recepciós állást minimum középiskolai végzettséghez köti, akkor szabálytalan, ha munkabérnek csak minimálbért és nem a garantált bérminimumot ajánlja fel, függetlenül attól, hogy a törvény nem köti végzettséghez a recepciós munkakör betöltését.
Ugyanakkor a munkaadónak nem kötelessége figyelembe venni a munkavállaló végzettségét, ha olyan munkakört tölt be, ahol a végzettség nem előírás. A fenti példánál maradva, ha valaki recepciós állásra jelentkezik, ahol a törvény szerint nem szükséges a szakképesítés és ezt a munkaadó sem kötötte ki, akkor a munkaadó nem köteles a garantált bérminimumot megfizetni a munkáért akkor sem, ha a munkavállalónak van szakképesítése.
Mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum esetében a legalacsonyabb ajánlható bérről beszélünk. Természetesen ettől felfelé eltérhet a munkaadó és a versenyszférában ajánlhat bármekkora fizetést a munkakör betöltéséért. A közalkalmazotti bértáblák értelemszerűen minden esetben elérik a törvényben meghatározott minimálisan fizetendő bér összegét.
Milyen jogszabály határozza meg a minimálbért?
A minimálbért a kormány határozza meg minden évben a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal történő konzultációt követően. A tanács munkájában a kormány mellett a legnagyobb munkáltatói és munkavállalói szövetségek küldöttei, kiválasztott civilek, a tudományos oldal képviselői valamint művészeti és egyházi delegáltak vesznek részt. Tehát a konkrét összegről minden évben születik egy kormányhatározat, míg a minimálbérrel kapcsolatos minden egyéb szabályozás a Munka törvénykönyvében található.
Milyen jogszabály határozza meg a mindenkori bérminimumot?
A minimálbérhez hasonlóan a garantált bérminimum összegét is évente rendeletben határozza meg a kormány az érintett érdekképviseletek véleményének figyelembevétele után. A garantált bérminimum további szabályozása a Munka törvénykönyvében található.
Mikor vagyok jogosult a minimálbérre?
Amennyiben legális, bejelentett munkát végzünk alkalmazottként Magyarországon, akkor jogosultak vagyunk a minimálbérre. Ez az a minimum összeg, amire mindenképpen igényt tarthatunk. A minimálbér csak bérként fizethető, azaz cafeteria és egyéb béren kívüli juttatás csak a minimálbéren felül adható. Érdekesebb kérdés, hogy kik jelentik a kivételt, vagyis az elvégzett munkáért mikor nem kell a munkáltatónak a minimálbért kifizetnie.
A közfoglalkoztatottakra, közmunkásokra eltérő szabályok vonatkoznak, bérük alacsonyabb a minimálbérnél. A vállalkozó – aki közterheit saját maga fizeti – a minimálbérnél olcsóbban is elvállalhat egy munkát. A fontos különbség ebben az esetben, hogy a vállalkozó a megbízójával nem áll munkaviszonyban.
Mi az a szakmunkás minimálbér?
A garantált bérminimumnak többfajta köznyelvi neve is van, amik mind ugyanazt a fogalmat takarják: emelt összegű minimálbér, szakmunkás minimálbér, szakképzett minimálbér, diplomás minimálbér. Ebből következik az is, hogy külön diplomás minimálbér és külön szakképzett minimálbér nem létezik, ugyanazt a fogalmat takarva ugyanakkora bért jelentenek a munkavállaló számára.
A szakmunkás minimálbér ugyanazt jelenti, mint a garantált bérminimum.
Mire van kihatással a minimálbér alakulása?
Van kettő mindenki számára azonnal nyilvánvaló következménye a minimálbér emelésének: az így bejelentett munkavállalók több pénzt vihetnek haza, míg az őket alkalmazók terhei jelentősen növekednek, hiszen nem csak a dolgozónak adott összeg növekszik, hanem az ehhez kapcsolódó államnak fizetendő adó és járulék mértéke is. Ezen tényezőkön túl is több dologra van hatása a minimálbér alakulásának.
A mindenkor adható legmagasabb táppénz összege a minimálbérből számolható ki. A táppénz pontos összegének kiszámításába most nem bonyolódnánk bele, de maximuma a mindenkori minimálbér duplájának a harmincad része. Emlékeztetőül: a táppénz nem azonos a betegszabadsággal. Évi 15 nap betegszabadságot vehet az alkalmazott igénybe, ez idő alatt a munkáltató fizet számára, ezt meghaladó, igazolt munkaképtelenség esetén járhat az állam által fizetett táppénz, maximum egy évig. A betegszabadság és a táppénz között további különbségek is vannak.
Az álláskeresési járadék – köznapi nevén munkanélküli segély – legmagasabb összege megegyezik az aktuális minimálbér összegével. Ez azt jelenti, hogy az egy napra számított kapható legmagasabb járadék a minimálbér egy munkanapra eső hányada. Az álláskeresési járadék pontos folyósított összegét több tényező is meghatározza, de maximuma a minimálbértől függ.
Mi a helyzet a gyermekgondozási díjakkal?
A különféle gyermekgondozási díjak maximális értéke is a minimálbér függvényében változik. A szülői és nagyszülői GYED (gyermekgondozási díj) mértéke elsősorban a kedvezményezett jövedelmétől függ. A GYED a jövedelem 70%-a, de maximum a minimálbér kétszeresének a 70%-a folyósítható. A diplomás GYED, azaz a felsőfokú képzésben részt vevők járadéka alapképzés esetén a minimálbér összegének 70%-a, mesterképzés esetén a garantált bérminimum összegének 70%-a. A GYOD (gyermekek otthongondozási díja) ugyan nagyságrendileg a nettó minimálbérhez hasonló, de törvény nem köti annak változásához a díj emelését. A CSED (csecsemőgondozási díj) mértéke csak a kedvezményezett fizetésétől függ.
A minimálbérhez kötött a személyi adókedvezmény mértéke is. A személyi kedvezményt azok vehetik igénybe adó visszatérítés formájában, akiknek adóköteles jövedelme származik és a törvény által meghatározott betegségek valamelyikével élnek. A kedvezmény mértéke a minimálbér 5%-a.
A minimálbér függvényében emelkednek a tanulószerződéses és szakképzési munkaszerződések pénzbeli juttatásai is.
Bizonyos egészségpénztári finanszírozások mértéke is összefüggésben van az aktuális minimálbérrel (lakáshitel törlesztés, beiskolázási támogatás).
Végül a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásáért a munkaadónak az állam részére fizetendő járulékokat a minimálbér kétszereséig nem kell megfizetniük.
Mennyi adókedvezmény jár a minimálbér után? Hogyan lehet érvényesíteni ezeket a kedvezményeket?
A minimálbérért foglalkoztatott dolgozót ugyanazon kedvezmények illetik meg, mint bármely más munkavállalót. A kedvezményeket a munkáltató felé leadott adóelőleg-nyilatkozattal, vagy a tárgyévről készített SZJA (személyi jövedelemadó) bevallás során kérvényezett visszatérítéssel tudjuk igénybe venni. Így vagy a havonta hazavitt nettó bérünk lesz magasabb minimálbéresként is vagy az SZJA bevallást követően tudunk a különbözethez hozzáférni.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák teljes SZJA mentességet élveznek. Minimálbéres foglalkoztatás esetén szintén mentesülnek az SZJA megfizetése alól a 25 évnél fiatalabb munkavállalók.
Amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak (ezek nem a bér mértékétől függnek), úgy a minimálbéren foglalkoztatottak is igényelhetik az első házasok kedvezményét, illetve tartós betegségeik után a személyi kedvezményt. (A személyi kedvezmény mértéke függ a minimálbértől, de igénylését nem befolyásolja a tény, hogy a munkavállaló minimálbéren foglalkoztatott.)
Családi adókedvezmény mértéke
A családi adókedvezmény mértéke az általunk nevelt gyermekek számától függ és jelentős mértékben növelheti nettó havi bérünket is. 8 órás minimálbéres foglalkoztatás esetén egy gyermek után tízezer, két gyermek után negyvenezer, míg három gyermek után közel százezer forint adókedvezményben részesülhetünk, de ez nem jelenti automatikusan azt, hogy ennyivel nő havi keresetünk. Ennek oka, hogy a kedvezmény csak az adó- és járulékteherből vonható le, ami kevesebb, mint a három gyermek után járó kedvezmény mértéke. A maximális kedvezményt akkor tudjuk igénybe venni, ha megosztjuk azt a gyermekeket nevelő házastársunkkal vagy élettársunkkal és így az ő adó- és járulékterheinek rovására is számítható a kedvezmény.
Fontos, hogy a kedvezményeket jó sorrendben érvényesítsük. A kedvezményekről és SZJA visszatérítésről bővebben is írunk.
Mennyi nyugdíj jár minimálbér után?
Nagyon kevés. A nyugdíjrendszer még átlagos bérszinten keresők számára sem tudja garantálni azt, hogy a nyugdíjas évek ne az elszegényedésről szóljanak, a minimálbéren foglalkoztatottak számára várhatóan a létfenntartás is komoly kihívásokat fog jelenteni, ha nincsen az állami rendszertől független bevételi forrásuk vagy megtakarításuk. Az a foglalkoztatott, aki hosszú időn keresztül minimálbéren vagy a körüli fizetésért dolgozik, jelenlegi viszonyok között 100 000 forint alatti havi nyugdíjra számíthatna. Ez vonatkozik azokra az egyéni vállalkozókra is, akik maguknak csak a minimális bér után fizetik meg a járulékokat vagy valamilyen kedvező adóformát választanak (például: KATA).