A rendkívüli szabadság a munkavállalónak járó szabadság speciális esete, amelyet rendkívüli alkalmakkor lehet igénybe venni. Vagy akkor van rá lehetőségünk, amikor valami váratlan dolog történik, vagy olyankor, ha előre látjuk ugyan, mikor és mi fog bekövetkezni, de fontos, hogy erre az időre a munkavállaló mentesüljön a munkavégzés kötelezettsége alól. Az alábbiakban végigvesszük, milyen esetekben van lehetőség rendkívüli szabadságot kérni.
Mi az a rendkívüli szabadság?
A rendkívüli szabadság a munkavállaló által a tervezettől eltérő időpontban, gyakran váratlanul kért szabadság nem hivatalos megnevezése. Általában váratlan, közeli hozzátartozókat érintő helyzetek esetében beszélhetünk rendkívüli szabadságról: hirtelen betegség, temetés, vagy más előre nem látott esemény kapcsán. Ilyen esetekben akár aznap reggel is szólhatunk a munkaadónknak. Gyakori eset az is, hogy előre ismert események kapcsán, felkészülésként vagy pihenésként is igényelhetünk a munkaadótól rendkívüli szabadságot. Ilyen váratlan vagy a megszokottól eltérő esetekben a törvény lehetőséget biztosít, hogy az alkalmazott akadálytalanul kivehessen néhány nap szabadságot.
Milyen esetekben vehetünk ki rendkívüli szabadságot?
Szabadságot nem mindig azért vesz ki az ember, hogy elutazzon nyaralni vagy feltöltődni. Előfordul, hogy hirtelen van szükségünk egy-egy szabad napra, fontos ügyeket intézni, vagy sürgős egészségügyi ügyekben van szükségünk szabadnapra.
Leggyakrabban a váratlan, előre nem látott események kapcsán beszélünk rendkívüli szabadságról. Betegség esetén betegszabadságot lehet kérni, közeli hozzátartozó halála esetén pedig temetési szabadságot. Munka melletti tanulmány esetén tanulmányi szabadságot, gyermekvállalás esetén szülési szabadságot van lehetősége a munkavállalónak kivenni. Adott esetben a munkaadó is dönthet rendkívüli szabadság kiadásáról.
Rendkívüli szabadság: milyen esetekben kérhetünk fizetés nélküli szabadságot?
A törvények biztosítják, hogy a munkavállaló akár fizetés nélküli szabadságot is igényelhessen, ez esetben a munkaviszony fennáll, fizetés azonban nem jár hozzá. Egyes esetekben alanyi jogon jár fizetés nélküli szabadság, vagyis nem kell hozzá engedélyt kérni a munkaadótól, elég bejelenteni. Például gyermekgondozás esetén, iután a szülési szabadság lejárt, a gyermek 3. évének betöltéséig, vagy súlyosan .
Akkor is kérhetünk fizetés nélküli szabadságot hosszabb időre (akár két évig terjedő időre is), ha közeli hozzátartozó szorul gondozásra, előreláthatólag harminc napon túl, amennyiben ezt a kezelőorvos igazolja. Magyarországon önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés esetében is jár a fizetetlen szabadság. ez utóbbi kivételével a fizetés nélküli szabadság igényét legalább 15 nappal korábban, írásban kell bejelenteni a munkaadónál.
Milyen esetben és hogyan lehet kivenni a betegszabadságot?
Betegszabadságot akkor lehet kivenni, ha a munkavállaló betegség miatt keresőképtelenné válik. Ehhez három feltételnek kell teljesülnie:
- a munkavállaló munkaviszonyban álljon
- a munkavállaló fizesse az egészségügyi járulékokat
- a betegségből fakadó keresőképtelenséget az orvos igazolja
A keresőképtelenséget igazoló papírt az orvosi vizsgálat után pár nappal már kérheti a munkaadó. Évente 15 nap vehető ki betegszabadságként, év közben elkezdett munka esetén ezt a munkakezdéssel arányosan számítják. Amennyiben a betegség túlnyúlik a rendelkezésre álló betegszabadságon, akkor a munkavállaló az azt követő napokra táppénzt kap. Betegszabadság idejére a munkavállaló a távolléti díjának adó- és járulékköteles 70%-ára jogosult, táppénz esetén pedig a 60%-ára.
Gyermekek betegsége esetén nem betegszabadságra, hanem táppénzre vagyunk jogosultak a gyermek 12 éves koráig, ha velünk egy háztartásban él, és a kezelőorvos igazolja a betegséget.
Milyen esetben kérhetünk temetési szabadságot? Hogyan kell igényelni?
A temetési szabadság lehetőséget ad, hogy közeli hozzátartozónk (pl. házastárs, egyenes ágbeli rokon, testvér, örökbefogadó, nevelőszülő, élettárs stb.) halálakor két napot kivegyünk rendkívüli szabadságként. Ez a két nap nem számítható be a rendes szabadságba, a dolgozó ez idő alatt távolléti díjat kap, és nem kötelező egyben sem kivennie. Alapszabályként a temetési szabadságot a hozzátartozó elhunytát követő 60 napon belül kérhetjük, ám ha 60 napon túl kérelmezzük, a munkáltató nem tagadhatja meg tőlünk a szabadság igénylését. Igénylésének módja egy indoklással ellátott szabadság-kérelem benyújtása a munkaadó felé, aki kérhet halottvizsgálati jegyzőkönyvet, vagy adott esetben halotti anyakönyvi kivonatot. Ez utóbbit általában 30 nap után készíti el az önkormányzat.
Hogyan vehetjük igénybe a szülési szabadságot?
A szülési szabadság az anyának alanyi jogon jár. Az anya szülés előtt és után is kiveheti az összesen 24 hetet, ebből két hetet kötelező módon. Ez a fajta rendkívüli szabadság akár már négy héttel a szülés várható időpontja előtt elkezdődhet. A szülési szabadság igénybevételét a munkáltatónál kell jelezni.
A szülési szabadság alatt az anya igényelhet CSED-et (vagyis csecsemőgondozási díjat) az államtól, azzal a feltétellel, ha a szülést megelőző két évben legalább 365 napot biztosítva volt. A CSED régebben, 2015-ig TGYÁS, azaz terhességi-gyermekágyi segély néven is ismert volt. A gyermekek után járó pótszabadságról itt írtunk.
Hogyan lehet rendkívüli tanulmányi szabadságot igényelni?
Ha a munkavállaló iskolai rendszerű képzésben vesz részt, tanulmányi szabadságra tarthat igényt. A tanulmányi szabadság fizetés nélküli szabadságnak minősül. Időtartamát a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott igazolásnak megfelelően állítja ki. Vizsgánként és vizsgatárgyanként négy nap (a vizsga napját is beleszámítva), diplomamunka elkészítéséhez pedig tíz nap rendkívüli szabadság igényelhető.
Az igénylés módja: a munkáltatónak be kell nyújtani egy tanulmányi szabadság iránti kérelmet. Tanulmányi szabadság esetén mindenképpen szerepeljen a kérelemben az oktatási intézmény neve, típusa, elérhetősége, a tanulmányok jellege, a tanulmányok befejezésének várható időtartama, és a végzettség, melyet ad, valamint a szabadság várható ideje. A kérelemhez érdemes jogviszony-igazolást is csatolni.
Mit kell tartalmaznia egy rendkívüli szabadság kérelemnek?
A rendkívüli szabadság iránti kérelem mindenképpen tartalmazza a munkavállaló nevét és adószámát, a munkáltató nevét, adatait, a munkavégzés helyét, valamint magát a kérelmet a rendkívüli szabadságról. Szükség esetén részletes indoklást is érdemes csatolni pl. a tanulmányi szabadság kapcsán. További információkat a téma kapcsán itt lehet kérni.