• Ugrás az elsődleges navigációhoz
  • Skip to main content
  • Ugrás az elsődleges oldalsávhoz
Könyvelősziget

Könyvelősziget

Könyvelősziget

  • KATA forgatókönyv
  • Könyvelés
  • Bérszámfejtés
  • Adóbevallás
  • Blog
  • Kapcsolat
Kezdőlap » Blog » Mit kell tudni a próbaidő alatti felmondásról?

Mit kell tudni a próbaidő alatti felmondásról?

Takács Judit · 2022.10.24. ·

A próbaidő alatti felmondás mindenkit érint, aki valaha is alkalmazott kíván lenni, avagy ha alkalmazottai vannak. A legtöbb cég ugyanis, mielőtt felvenne valakit egy pozícióba, próbaidőt alkalmaz. Ezt lehet furcsának vagy szükségtelen feszültségforrásnak gondolni, a cégeknek azonban szükségül lehet erre, hogy megbizonyosodjanak: az ember, akit felvettek, valóban megfelel a feladatra. A legtöbbször persze ez csak formaság, azonban előfordulhat, hogy szükségünk van a próbaidő alatti felmondással kapcsolatos jogi ismeretekre. Az alábbiakban minden fontosat megtalálhatnak, ami a próbaidő alatti felmondással kapcsolatos.

Mit jelent a próbaidő alatti felmondás?

A próbaidő alatti felmondás azt jelenti, hogy a próbaidő alatt a munkáltató és a munkavállaló egyaránt dönthet úgy indoklás nélkül, hogy nem működik a közös munka. A munkavállaló rájöhet, hogy ez a munka (esetleg munkahely) nem neki való, a munkáltató láthatja,  hogy ez az alkalmazott nem felel meg az adott pozícióra. 

A próbaidő alatt való felmondás a gyakorlatban azt jelenti hogy nem kell megindokolni a cégtől való távozást, és akár egyik napról a másikra, azonnali hatállyal is fel lehet mondani indoklás nélkül. Ez a felmondást minden esetben írásban kell odaadni a másik félnek, és fontos, hogy személyesen legyen átvéve. 

Ide tartozik az is, hogy az indoklás nélküliség kizárólag a próbaidőre vonatkozik, egy nappal a próbaidő lejárta után már indokolni kell a felmondást mind a munkaadó, mind a munkavállaló részéről. 

Azt mondjuk, indoklás nélkül lehet felmondani, valójában ez a lehet szó erősebb, inkább az érdemes kifejezést használnánk rá. Magyarázkodni egy írásbeli felmondásban azért sem érdemes, mert ha a munkavállaló később jogorvoslati lehetőséggel él, a munkaadó pedig nem tudja bizonyítani az indoklást, annak következményei lehetnek. 

Ez a fajta felmondás egyoldalú. Nincs szükség arra, hogy közös megegyezés jöjjön létre, sőt, a másik beleegyezése nélkül is fel lehet mondani. 

Mit jelent a próbaidő?

A próbaidő célja, hogy a munkáltató és a munkavállaló jobban megismerjék egymást, és kipróbálhassák, hogy mennyire tudnak együtt dolgozni. Ezért a hosszabb távú elköteleződés előtt bizonyos időszakra ideiglenes, határozott idejű szerződést kötnek, amely során mindkét fél, a munkaadó és a munkavállaló egyaránt felmérhetik, vajon megfelel-e nekik ez a munkaerő/ez a munkahely hosszú távra. A próbaidő legsajátosabb jellemzője, hogy – a határozott idejű munkaszerződéssel ellentétben – indoklás nélkül felmondhat bármelyik fél azonnali hatállyal. 

Egyszerűbb, szakképzést nem igénylő munkáknál ez lehet egyetlen nap is, az általánosan bevett szokás pedig 3 hónap. Csoportos szerződéskor, amikor egyszerre több munkaerőt vesznek fel, lehet 6  hónap is. Amennyiben az idő kevesebb három (vagy hat) hónapnál, akkor lejárat előtt egy ízben még meg lehet hosszabbítani a maximális időkeretig.  Akkor is három hónap a próbaidő, ha maga a szerződés határozott idejű, és pontosan három hónapig tart. 

A próbaidő alatt minden esetben jár a fizetés, és az semmiképp sem jogszerű, hogy a próbaidő alatt alacsonyabb összegű fizetést kap a munkavállaló, mint rendes, határozott vagy határozatlan idejű szerződésnél. 

Meddig tart a próbaidő?

A próbaidő általánosan 3 hónap. Ez lehet kevesebb, az extrém 1 napig, vagy adott esetben lehet hosszabb, 6 hónap, kollektív szerződés esetén. A próbaidőt, ha nem éri el a maximum hosszt, meg lehet hosszabbítani egyszer, de csak a megadott időkereteken belül. 

Ha a munkaadó egynél többször hosszabbítja meg a próbaidőt, vagy a próbaidő lejárta után mond fel indoklás nélkül, az nem szabályos, és ilyenkor van jogorvoslati lehetősége a munkavállalónak, és bátran fordulhat a munkaügyi bírósághoz.

A próbaidőt megszakító felmondást követően a munkáltató 5 munkanapon belül köteles a munkavállalónak a járandóságát megadni, kifizetni az addig elvégzett munkáját. 

Milyen indoklással lehet felmondani próbaidő alatt?

A próbaidő alatt való felmondáshoz egyáltalán nem kell indoklás, sőt, javasoljuk mindkét félnek a magyarázkodás elkerülését. Különösen a munkaadó ütheti meg a bokáját, ha a munkavállaló a bírósághoz fordul azután, hogy a munkáltató indoklással élt a próbaidő alatti felmondás során. Tehát még egyszer: nem kell indokolni, miért mond fel az ember, vagy a másik oldalról, miért mondanak fel egy munkavállalónak.

A munkavállaló ugyanis, hanem ért egyet a felmondással, jogorvoslati lehetőséggel élhet, vagyis a bírósághoz fordulhat. Ez olyan esetekben szokott előfordulni, ha pl. a munkavállaló gyermeket vár, és kifejezetten emiatt mondanak fel neki. A várandósság védett állapot. Ebben az esetben bizonyítani kell, hogy a felmondás oka konkrétan ez volt, hiszen várandósként is ugyanúgy el kell végezni a munkát, amelyre szerződött a munkavállaló. . 

Ha a felmondás olyannyira egyoldalú, hogy a munkavállaló át sem vette a felmondást, akkor a cégnek tértivevényesen kell a munkavállalónak a saját kezébe eljuttatnia a felmondást, és a másik oldalról ugyanígy.

Mit jelent a próbamunka?

Természetes, hogy egy cég ki szeretné próbálni a jelöltet, mielőtt felveszi, meg szeretne bizonyosodni arról, hogy érti a munkáját. Ilyen esetekben szoktak próbamunkát vagy próbanapot kérni. A próbamunka azt jelenti, hogy az alkalmasságot bebizonyítandó a munkavállaló elvégez egy munkát, amely belépővizsgaként funkcionál. Ha a munka tetszik a munkáltatónak, akkor felveszi. 

Ez azonban ilyen formában, szerződés nélkül nem legális, és a munkaadó komoly büntetést kaphat érte. Hiszen elvileg megteheti, hogy elvégeztetheti a munkát (ami ténylegesen elvégzendő feladat), és utána azt mondja: nem felelt meg ezért nem veszem fel alkalmazottnak – és nem fizeti ki. 

A próbaidő pontosan erre való, és ezért van az, hogy egyetlen nap is lehet. 

Más az, amikor munka elvégzése nélkül a munkavállaló bejárja a terepet, és ismerkedik a leendő munkahelyével, de még nem végez munkát; ez nem minősül munkának, és szerződés sem szükséges hozzá. Olyan is előfordulhat, hogy a cég egy rövid próbafeladatot, tesztet készíttet a felvételi eljárás során a jelentkezővel. Azonban állásra jelentkezőként meg kell különböztetnünk a túlzottan valóságos  próbamunkát a tesztfeladattól: ingyen ne dolgozzunk! A próbanapot és a próbamunkát a munkáltatónak ugyanúgy ki kell fizetnie. 

Ezért a próbamunkának csakis aláírt szerződéssel a kezünkben érdemes nekiállni, máskülönben lehet, hogy abban a helyzetben találjuk magunkat, hogy ingyen dolgoztattak minket, és még csak nem is igen tudunk kinek panaszkodni. 

Próbaidő alatti felmondás minta – a munkavállaló részéről

Amikor felmondást nyújtunk be próbaidő alatt a munkaadónak, elég egy nyilatkozatot kitölteni, a munkáltatónak átadni, és a felmondás azonnali hatállyal megtörténik. 

A felmondó nyilatkozat tartalmazza a következőket: 

  • a munkavállaló vezeték-és keresztneve
  • a cég neve, címe, székhelye
  • a munkaviszony megkezdésének és megszakításának a dátuma
  • hivatkozás a Munka Törvénykönyvére (Mt. 79. § (1) bekezdés a) pontja)
  • Jelenjen meg maga a felmondás ténye, hogy próbaidő alatt történő felmondásról van szó, mindez indoklás nélkül
  • Szerepeljen benne egy felmondási mintaszöveg, a járandóságok megadásáról: “Tájékoztatom, hogy munkabéremet, egyéb járandóságaimat és a szükséges igazolásokat a fenti napon köteles átadnia, ugyanezen a napon a munkaeszközeimet és a felszerelési tárgyaimat leadom, munkakörömet átadom.”
Kérdése van? Lépjen Velünk kapcsolatba!

Egyéb kategória

Elsődleges oldalsáv

Kérjen ajánlatot most!

Mindent meg fogunk tenni azért, hogy cége adó- és pénzügyei tökéletesen rendben legyenek. Csatlatkozzon elégedett ügyfeleinkhez.

Kérem, csak akkor írjon, ha céges, vállalkozói szolgáltatásra van szüksége könyvelés, bérszámfejtés, adóbevallás területén. Magánjellegű megkeresésekre (pl. visszatérítés) sajnos nem áll módunkban válaszolni.

Friss és fontos cikkek

  • Mikor kell kettős könyvelést vezetnünk? Hogyan működik?
  • Mit kell tudni az őstermelők adózásáról?
  • Útmutató: mit kell tudni az eSZJA-ról?
  • Mennyi a családi adókedvezmény összege 2023-ban?
  • Hogyan változik a súlyadó 2023-ban?
  • Éves szabadság: hány nap jár 2023-ban?
  • Mik a személyi kedvezmény feltételei 2023-ban?
  • Mennyi az SZJA visszatérítés 2023-ban?
  • Mennyi a minimálbér és a bérminimum 2023-ban?
  • Idegenforgalmi adó mértéke, mentessége, bevallása

Nem ismeri ki magát a számlák, szabályzatok sokaságán? Kapcsolat

Könyvelősziget

Copyright © 2023 · Monochrome Pro on Genesis Framework · WordPress · Bejelentkezés