Ha cégünk van, lehetőségünk van megjelenni a tőzsdén, részvényes vagy kötvényes formában. A részvényes tulajdonjogot szerez a vállalatból, ezáltal a nyereségből is. Ennek rendszeres kifizetése az osztalék. Az osztalék könyvelése első ránézésre bonyolultnak tűnik, mivel meghatározott szabályok vonatkoznak az osztalék kifizetésére és elszámolására, könyvelésére, az utána való adózásra. Ezért lépésről lépésre megnézzük, mit kell tudni róla.
Mit jelent az osztalék?
Az osztalék az az összeg vagy juttatás, amelyet egy vállalat a nyereségéből a tulajdonosainak, vagy részvénytársaság esetén a részvényeseinek ad meghatározott időnként. Maga a szó is árulkodó: valami, amit kiosztunk. Egy egyszemélyes cég is fizethet osztalékot, ez esetben ez tulajdonképpen a nyereség kivételét jelenti. A vállalat dönthet úgy is, hogy a nyereségének egészét vagy részét visszaforgatja a vállalkozásába, ez főleg növekvő, kezdő vállalkozásoknál gyakori megoldás. Megéri azonban osztalékot is fizetni a vállalat részvényeinek tulajdonosai számára. Az osztalék lehet pénzösszeg, készpénzben, de lehet részvények formájában is, ezzel is folytatva a növekedést.
A részvényeseknek kifizetett osztalék összege attól függ, hogy milyen hányadban részesülnek a cégből, vagyis mennyi a részvényük. Értelemszerűen akinek több részvénye van, vagyis többet fektet be, az magasabb osztalékban részesül, mint akinek kisebb a birtokolt tulajdoni hányada. Ha valakinek 50%-os tulajdonjoga van, akkor a nyereségből is 50%-ban részesül, de ha valaki 1%-os tulajdonjogot mondhat magáénak, őt sem lehet kizárni, ugyanúgy megkapja a a maga 1%-os nyereségét.
Az osztalék kifizetése többnyire az üzleti évet követő fél évben történik, ha csak a részvényesek máshogy nem határoznak. Hiszen bár az igazgatóság tesz javaslatot, az osztalék kifizetéséről vagy befektetéséről maguk a részvényesek, vagyis a befektetők döntenek.
Az osztalék összege függ attól, hogy mennyi nyeresége volt az adott üzleti évben a vállalkozásnak. Számos befektető az alapján vásárol részvényeket, hogy mennyi osztalékot fizet az adott cég a részvényeseinek. A befektetőknek többnyire adót is kell fizetni az osztalék után, személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót egyaránt.
Milyen esetekben lehet osztalékot kifizetni?
Osztalékot abban az esetben fizetnek, ha a vállalkozás nyereséges volt az adott üzleti évben. Vagyis a cég saját jegyzett tőkéje az osztalék kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke alatti összegre. Ez azt jelenti, hogy van szabad eredménytartalék az előző üzleti év után való adózást követően is. Ha tehát egy Kft-nek 3 millió forint jegyzett tőkéje van, akkor a az eredménytartalékból, azaz a nyereségből legfeljebb 3 millió forintig fizethet osztalékot, annál lejjebb nem mehet, hiszen ez a cég jegyzett tőkéjének a rovására menne.
Az osztalék a minimálbér 24-szereséig, vagyis jelenleg 4,8 millió forintig (ez havi 2 millió forintot jelent) mentes a szociális hozzájárulástól, csak személyi jövedelemadót szükséges rá fizetni.
Mi történik akkor, ha az osztalék kifizetését elengedjük?
Ha az osztalék kifizetését elengedjük, vagyis nem fizetünk osztalékot a részvényeseknek, az csak akkor következhet be, ha a részvényesek közösen így döntenek. Ez általában akkor történik, ha a cég nem annyira nyereséges, mint amire számított, vagy váratlan események történtek, melyek következtében a cég a nyereséget inkább visszaforgatná, hogy továbbra is működni tudjon.
Az osztalék elengedésénél az összeg adóalap-semleges lesz, vagyis az osztalékról való lemondást nem szükséges bevételként elszámolnia a cégnek. Ha valaki magánszemélyként mond le az osztalékról, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ha azonban az osztalék jogosultja gazdasági társulás, úgy ő az elengedett osztalék követelést elismert ráfordításként számolhatja el, így csökkentve az adóalapot. Ez alól kivétel a kapcsolt vállalkozás, neki az elengedett osztalék követelés növeli az adóalapját a ráfordításként elszámolt összeggel.
Osztalék könyvelése: mit kell tudni róla?
A Számvitelről szóló 2000. évi C törvény 9. paragrafusának 39. bekezdése taglalja az osztalék kifizetését. Az osztalékról, annak eredménytartalékot csökkentő vagy növelő tételről számviteli nyilvántartásokban a tárgyévet követő időszakban kell elszámolni, tulajdonosi, vagyis a részvényesek döntése alapján. Az éves beszámolóban megjelent adózott eredmény osztalékként történő felhasználásáról a következő üzleti évben kell döntést hozni. Az osztalék könyvelése tehát tulajdonképpen már a beszámoló utáni első napon megtörténhet (ez június 1.), de legkésőbb december 31-ig.
Mit kell tudni az osztalékelőlegről?
Előfordulhat osztalékelőleg kifizetése is, vagyis amikor a vállalat még az üzleti év lezárulta előtt fizet a részvényeseinek ún. osztalékelőleget a becsült nyereség alapján, melyre szociális hozzájárulási adót csak utólag kell majd megfizetni. Ez főleg Nyugat-Európában működő cégekre jellemző. Észak-Amerikában negyedéves kifizetés is lehetséges a befektetők számára. Ez utóbbi például a hosszú távú befektetésre ösztönzi a részvények tulajdonosait.
Az osztalékelőleg kifizetése az előző évi mérleg után lehetséges egy közbenső mérleggel együtt, valamint a taggyűlési jegyzőkönyv jóváhagyásával – vagyis hogy a tagok együtt döntenek az osztalékelőleg kifizetéséről. Ennek legkorábbi időpontja június 1., hiszen minden év május 31-én zárul le az előző üzleti év mérlegéről való beszámoló.
Az osztalékelőleg azonban lehet kockázatos is, hiszen az üzleti év végéig becsült nyereség nem biztos, hogy a valóságban is megtörténik. Saját bőrünkön tapasztaljuk, milyen, amikor szinte a derült égből villámcsapásként megjelenik egy világjárvány vagy egy háború, felborítva ezzel nemcsak az életünket és a terveinket, hanem a vállalkozásunk működését is. Előfordulhatnak olyan hónapok, amelyek egyáltalán nem hoznak nyereséget.
Ha megtörténik, hogy az osztalék előlegként kerül kifizetésre, év végén azonban a cég nyeresége nem a várt ütemben valósul meg, akkor az előleg visszamenőlegesen kölcsönné minősül, melyet a tag nyújt a cégnek. Ez esetben azonban kamatot kell rá fizetni.
Osztalék könyvelése: mikor kell könyvelni?
Az osztalék könyvelését egyrészt akkor kell elvégezni, amikor megtörténik, a tagok közös megegyezésével és annak írásbeli jegyzőkönyvével együtt. Másrészt akkor, amikor az éves beszámolót elfogadva a cég elkészíti a mérleget. Osztalékelőleg esetén el kell készíteni egy közbenső mérleget, és az év végi mérlegnél, december 31-ig szükséges erről beszámolni, valamint a következő év május 31-ig, amikor az előző évről készül a beszámoló.
Hogyan változtak a szabályok az osztalék könyvelése kapcsán?
A magánszemélyek számára az osztalékból származó jövedelmet személyi jövedelemadó terheli, mely 15%. A szociális hozzájárulási adó 2022. január elseje előtt 15,5 % volt, január 1. után, idéntől 13%.
Ha az osztalék kifizetésének és könyvelésének bonyolult folyamatában segítségre van szüksége, könyvelőirodánk szívesen rendelkezésre áll, hogy eligazítsa Önt ebben a jogi és könyvelési útvesztőben.