Őstermelő adózása: mezőgazdasággal foglalkozó magánszemélyek és családi gazdaságok kedvezményes adózási módja. Az őstermelői adózás speciális szabályainak bevezetése azt a célt szolgálta, hogy a kis- és közepes egyéni és családi vállalkozások versenyképesek maradjanak a piacon és a mezőgazdasági tevékenység megélhetést vagy kiegészítő jövedelmet jelentsen a vidéken élők számára. A szabályrendszer bonyolult, de maga az adózás nem az, a legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze.
Őstermelő adózása: mit jelent?
Az őstermelő adózás a magánszemélyek számára külön szabályozott, önálló mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem adózását jelenti. Az rendszer kifejezetten előnyös adózási feltételeket biztosít az őstermelők számára. Sajnos a szabályozás kiterjedt és aránylag bonyolult, szinte bizonyosan könyvelő segítségére fogunk szorulni.
A szabályozás bonyolultsága annak is köszönhető, hogy az őstermelői tevékenységek sokrétűek és így nehezen lehatárolhatóak. Sok a megkötés, a kivétel és különféle értékhatárokra is figyelnünk kell. Jó hír, hogy a szabályok ránk vonatkozó részeinek kiválasztása és megértése után az őstermelő adózása már nem bonyolult és általában véve is kedvező.
Ki lehet őstermelő?
Őstermelő lehet a 16. életévét betöltött magánszemély, aki a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szerepel és saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat. Kevésbé szakszerűen, de érthetőbben megfogalmazva: aki maga állít elő mezőgazdasági terméket saját eszközei és tulajdona felhasználásával. Az őstermelő nagyon hasonló helyzet, mint az egyéni vállalkozói lét, de a tevékenységek eltérő jellege miatt az őstermelő adózása is részben eltér az egyéni vállalkozó adózásától.
Hogyan leszünk hivatalosan őstermelők?
A fenti meghatározás fontos eleme, hogy az őstermelő szerepel egy nyilvántartásban, tehát a szabályoknak minden más tekintetben megfelelő tevékenység űzésével nem válunk automatikusan őstermelővé és nem tudunk őstermelőként adózni. A mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásba felvételünket a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara lakhelyünk szerint illetékes ügyfélszolgálatán kérhetjük. A regisztráció során személyes adataink mellett tevékenységeinket is be kell jelenteni.
Az őstermelőknek be kell jelentkezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. Ez egyaránt fontos járulékbevallási kötelezettségünk és biztosítási jogviszonyunk fenntartása miatt is.
Ki kell váltani az őstermelői igazolványt?
2021-től nincsen szükség fizikai őstermelői igazolványra és megszűnt a korábban létfontosságú értékesítési betétlap érvényesítési kötelezettsége is. A fenti regisztráció ettől még él és kötelező, miként az őstermelőnek adóügyi nyilvántartás vezetése is.
Mi számít őstermelői tevékenységnek?
Őstermelői tevékenység alatt alapvetően a főtevékenységet értjük, ami mellett kiegészítő tevékenység is végezhető. Az őstermelői tevékenység mindig mező- vagy erdőgazdasághoz kötődik. Az őstermelői tevékenységek a következők:
- növénytermesztés
- kertészet
- szaporítóanyag-termesztés
- erdőgazdálkodás
- állattartás
- állattenyésztés
- halgazdálkodás
- vadgazdálkodás
Továbbá őstermelői tevékenységnek tekinthető a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával és a fenti tevékenységeken alapuló termékfeldolgozás, ha az nem haladja meg a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget. Ha a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem haladja meg a többi mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételt, akkor ide sorolható a kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás is.
Az őstermelői főtevékenységeket nem végezhetünk egyéni vállalkozóként, miközben őstermelőként a kiegészítő tevékenységeink kivételével nem végezhetünk olyan tevékenységeket, amiket egyéni vállalkozóként végeznénk. Annak viszont nincs semmi akadálya, hogy egy egyéni vállalkozó őstermelő is legyen egyben, igaz könyvelése és adózása bonyolódik, de még így is kedvezően alakul összességében.
Viszonylag klasszikus példa a fentire: őstermelőként lehet gyümölcsösünk és termésünkből készíthetünk lekvárt, amit értékesíthetünk is a helyi piacon. Ugyanakkor őstermelőként még kiegészítő tevékenységként sem üzemeltethetünk webáruházat.
Mi az őstermelői kiegészítő tevékenység?
A következő kiegészítő tevékenységek űzhetőek őstermelőként, ha a kiegészítő tevékenységből származó bevételünk nem haladja meg a mező- és erdőgazdálkodásból származó őstermelői tevékenységünkből származó bevételünk negyedét:
- mező- és erdőgazdasági szolgáltatások
- falusi turizmus
- kézművesség
- fűrészáru-feldolgozás
- takarmány-előállítás
- dohányfeldolgozás
- bioüzemanyag-előállítás
A fentieken felül kiegészítő tevékenység lehet a nem saját termelésből származó alapanyagot felhasználó élelmiszer előállítás, ha az nem haladja meg a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget. Szintén kiegészítő tevékenység lehet a mező- és erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek és a növényi vagy állati eredetű hulladékok hasznosítása, azok nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen értékesítése.
Őstermelők adózása: milyen adószabály vonatkozik rájuk?
Az őstermelők adózásáról is a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezik. Az őstermelők jövedelmüket többféle módon is meghatározhatják és annak mértékének függvényében választhatnak adózási formát. Az őstermelői bevétel meghatározásáról és az őstermelők adózásának formáiról lejjebb ejtünk még szót.
A mezőgazdasági őstermelőknek társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük, a leggyakoribb esetben ez a minimálbér 92%-nak megfelelő összeg 18,5%-a. Miként más, az őstermelők adózására vonatkozó szabály esetében, úgy itt is több kivétel és speciális eset létezik. A legjelentősebb eltérést az okozhatja, ha az őstermelőnek más munkából már keletkezett biztosítotti jogviszonya.
Családi gazdaságok is őstermelőként adózhatnak, ha néhány külön rájuk vonatkozó szabálynak megfelelnek. Az őstermelők családi gazdaságának adózása nagy vonalakban megegyezik a magánszemély őstermelők adózásával, azzal, hogy az értékhatárok bizonyos mértékben feljebb tolódnak.
Van-e olyan eset, amikor az őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania és adót fizetnie?
Van, alapvetően akkor, ha az őstermelői tevékenység csak kiegészítő jellegű jövedelemforrás. Ha az őstermelő tevékenységből származó bevétele egy adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét, akkor ezen tevékenységre nézve nem kell jövedelmet megállapítania. Röviden: az így szerzett jövedelmet nem kell bevallani és személyi jövedelemadót fizetni utána. Fontos, hogy ez csak abban az esetben igaz, ha előzetesen regisztrálta őstermelői tevékenységét a magánszemély.
Lehet-e átalányadózó az őstermelő?
Lehet, de csak meghatározott feltételek teljesülése esetén. Átalányadózást akkor választhat az őstermelő, ha tevékenységéből származó éves bevétele nem haladja meg a minimálbér tízszeresét. Ha az őstermelő bevétele meghaladja ezt a mértéket, akkor vagy tételes költségelszámolást, vagy 10% költséghányad alkalmazását választhatja az adózó.
Abban az esetben, ha az őstermelő tevékenységéből származó jövedelme meghaladja az éves minimálbér felét, de az nem több, mint a minimálbér ötszöröse, átalányadózás választása esetén a jövedelmet meg kell állapítani, de nem szükséges utána személyi jövedelemadót fizetni.
Ha az őstermelő bevétele a minimálbér ötszöröse és tízszerese közé esik, akkor átalányadózás esetén személyi jövedelemadót kell fizetnie az őstermelőnek, de ennek mértéke igen kedvező. A személyi jövedelemadó mértékének megállapítása ebben az esetben a következő módon történik: nem kell személyi jövedelemadót fizetni a minimálbér feléig, az ezt meghaladó bevétel 10%-nak a 15%-át kell befizetni. Ez azt jelenti, ha egy őstermelő éves bevétele körülbelül 20 millió forint, abból nagyjából 120 ezer forint személyi jövedelemadó kötelezettsége keletkezik átalányadózás esetén.
Mi az, ami őstermelői bevételnek számít?
Az őstermelő jövedelmét meghatározhatja tételes költségelszámolással, 10% költséghányad alkalmazásával vagy kistermelőként átalányban. Bevételnek számítanak a jövedelem meghatározásakor az alább felsoroltak, illetve általában azon tárgyi eszközök és szolgáltatások bevételei, amikre költséget számolt el az őstermelő.
- értékesített termék ellenértéke
- szállításért felszámított összeg
- csomagolásért felszámított összeg
- kártérítés, kamat, kötbér
- bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás esetén a termék vagy állat átvételi ára
Tételes költségelszámolás választása esetén léteznek bevételt csökkentő kedvezmények néhány itt felsorolt tételhez kapcsolódóan.
Mi nem számít őstermelői bevételnek?
Bizonyos jövedelmek nem számítanak őstermelői bevételnek, azaz nem az őstermelők adózása alapján kell velük, mint adófizetési kötelezettség alapjaként számolni:
- termőföld eladása
- termelési célt szolgáló tárgyi eszközök értékesítése
- személygépkocsi eladása
Hogyan kell elkészíteni az adóbevallást egy őstermelőnek?
Hogyan kell elkészíteni az adóbevallást egy őstermelőnek?
Az őstermelőkre vonatkozó adószabályok egyediek és számtalan kivételt tartalmaznak, így az éves adóbevallás kapcsán érdemes könyvelő segítségét kérni. Az őstermelők számára is elkészíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bevallásuk tervezetét minden év március 15-ig, amit az eSZJA felületén tudnak megtekinteni és kiegészíteni. Az őstermelők esetében szinte kivétel nélkül szükséges kiegészítést tenni. A bevallást és az abból fakadó kötelezettségeket 2023. május 22-ig kell az adóhatóság részére teljesíteni.