Fizetés nélküli szabadság. Egy évben átlagosan mintegy 250 munkanap van, és átlagosan ennek körülbelül tíz százalékát tölthetjük szabadon. Ez sok mindenre elég lehet, de messze nem mindenre.
Az élet számos olyan körülményt hozhat, amelyek arra kényszerítenek minket, hogy letegyük a munkát, és más kötelezettségek felé forduljunk. Képzeljük el a legkellemesebbet: például gyerek születik a családba, és a szülési szabadságon levő anyuka mellett elkél az apai, nagyszülői segítség. Vagy adódhat egy remek tanulási lehetőség, amit nem lehet munka mellett folytatni. Az is elképzelhető, hogy egyszerűen csak ki akarunk szabadulni a mindennapok mókuskerekéből, és elhatározzuk, hogy nekivágunk a nagyvilágnak. De előfordulhat kellemetlenebb eset is, ilyen egy elhúzódó betegség elhúzódó ápolásigénye. Sok esetben a kényszerűség más irányba tereli az ember életét: egy gazdasági válság, egy cég üzemeltetésének átmeneti felfüggesztése, ilyenből sokat láthattunk a világjárvány idején. Ha ezekben a helyzetekben sem szeretnénk örökre elveszíteni állásunkat, ott a fizetés nélküli szabadság lehetősége.
Mi az a fizetés nélküli szabadság?
A fizetés nélküli szabadság olyan, jellemzően hosszabb időszak, amikor nem vesszük fel a munkát, de továbbra is a cég kötelékében maradunk, bár fizetést nem kapunk. Ezt a legtöbbször maga a munkavállaló kezdeményezi, jobbára magánéleti okok miatt, de előfordulhat olyan is, hogy közös megegyezéssel történik, illetve a munkaadó is juthat olyan helyzetbe, hogy fizetés nélküli szabadságra kell küldenie alkalmazottait. Ez a megoldás azért előnyös mindkét félnek, mert a munkaadó szempontjából fontos, hogy egy már kiképzett, beszokott munkaerőt ne veszítsen el örökre. A munkavállaló pedig megnyugodhat abban, hogy a munkahelyét megtarthatja, és a szünet után nem kell a munkakeresés gyakran kilátástalan útjára lépnie.
Milyen esetekben kérhetjük?
A fizetés nélküli szabadság, mint minden eleme életünknek, sokféle lehet. Amiben rögtön két nagyobb csoportra oszthatjuk az eseteket, az az, hogy a munkaadó bizonyos esetekben köteles kiadni, míg más esetekben mérlegelheti, hogy megadja-e alkalmazottjának ezt a lehetőséget. A munkaadó három jól körülírható esetben köteles biztosítani a fizetés nélküli szabadság lehetőségét:
- Fizetés nélküli szabadság gyerek gondozására (nem összetévesztendő a szülési szabadsággal) – ezt igénybe veheti a család bármelyik tagja, apa, anya, nagyszülők, alapesetben addig, amíg a gyerek be nem tölti harmadik életévét. Örökbefogadás esetén nagyobb gyerekekhez is igénybe vehető, míg különleges ápolást igénylő gyerekek személyes gondozásánál akár tíz éves korukig is eltarthat.
- Fizetés nélküli szabadság közeli családtag ápolására – ebben az esetben is fontos, hogy csak akkor igényelhetjük a fizetés nélküli szabadságot, ha a tartós betegségtől szenvedő hozzátartozót személyesen gondozzuk, itt két évben maximalizálja a kivehető szabadság mértékét a jogszabály.
- Fizetés nélküli szabadság katonai szolgálat alatt – bár Magyarországon már nincs kötelező sorkatonai szolgálat, bármikor jelentkezhet az ember önkéntes tartalékos katonai szolgálatra. Ezen szolgálat tényleges teljesítése idejére is jár a fizetés nélküli szabadság lehetősége.
Milyen esetben mérlegelheti a munkáltató, hogy megadja-e a fizetés nélküli szabadságot?
Más, a törvény által nem szabályozott esetekben, mint mondjuk egy fél évig tartó világ körüli utazás, vagy egy több hónapig tartó építkezés időtartamára kivenni szándékozott szabadságnál a munkaadónak már mérlegelési lehetősége van, és nem kötelező kiadnia, a kérelmet elutasíthatja. A közös megegyezéssel történő fizetés nélküli szabadság esetében a munkaadó némileg kiszolgáltatottabb helyzetben van. Míg például a munkavállaló felmondhat a fizetett szabadság ideje alatt, és még csak felmondási idő sem terheli, addig a munkaadónak sokkal nehezebb elbocsátani valakit ezen időszakban. Csak akkor szüntetheti meg a munkaadó a jogviszonyt, ha arra alapos oka van, például a munkavállaló nem a kérvényben szereplő indok miatt ment fizetés nélküli szabadságra, hanem adott esetben máshol vállalt munkát. Ezért a munkaadónak alaposan meg kell fontolnia, hogy belemegy-e alkalmazottja elengedésébe.
Mi történik, ha a munkaadó kezdeményezi a fizetés nélküli szabadságot?
A cégek életében előfordulhat, hogy a hullámzó piaci viszonyok miatt, vagy valamilyen különleges helyzet okán nincs szükség a munkavállaló tevékenységére, például átmeneti papírhiány miatt lecsökken egy nyomda kapacitása. Ilyenkor a munkaadónak nem csupán a bevételkiesés okoz gondot, hanem az is, hogy termelés hiánya mellett tovább kellene fizetnie alkalmazottai bérét. Ilyenkor nem választja a felmondást, hiszen a probléma belátható időn belül rendeződhet, és nem akarja elveszíteni alkalmazottait. Ugyanakkor a munkaadónak minden esetben egyeztetni kell a munkavállalóval, az ő beleegyezése nélkül nem küldheti fizetés nélküli szabadságra. Ezekben az esetekben, mivel a munkavállaló kiszolgáltatottá válik, külön okiratban alaposan le kell fektetni a szabadságra küldés és a munkába visszatérés feltételeit. Sőt az is lehetséges, hogy a szabadság időtartamára a munkaadó valamilyen, a munkabérnél természetesen szerényebb juttatást ad a munkavállalónak. A kényszerű fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkavállalót nem korlátozza semmi máshol történő alkalmi vagy idényszerű munkavégzésben
A fizetés nélküli szabadság hátulütői
A munkavállalónak is alaposan át kell gondolnia, hogy miképpen veszi ki a fizetés nélküli szabadságot. Ha a szabadság időtartama a harminc napot meghaladja, a munkavállaló elesik egy csomó előnytől, amivel a munkában töltött idő jár. A fizetés nélküli szabadság például nem számít bele a felmondási időbe, a végkielégítésre, illetve a szabadságokra jogosító időtartamba. Nem számít ugyanis munkaviszonyban eltöltött időnek. A fizetés nélküli szabadság idejére a munkavállalónak szünetel a társadalombiztosítási jogviszonya, nem részesül az egészségbiztosítási juttatásokban. Ez utóbbiban némi változást hozott a pandémia miatt bevezetett veszélyhelyzet. Amikor a bizonyíthatóan a járványügyi intézkedések okán kényszerűen szüneteltetett vállalkozások (éttermek, szállodák, színházak stb.) alkalmazottai, akik a munkaigény megszűnése miatt akaratukon kívül mentek fizetés nélküli szabadságra, továbbra is jogosultak maradtak az egészségügyi ellátásra, vagyis annak szolgáltatási részére (a pénzbeli juttatásokra, pl. táppénz továbbra sem voltak jogosultak). Ezek után a munkavállalók után az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkaadónak kell megfizetni.
Hogyan kell igényelni?
A fizetés nélküli szabadság igénylése a fent említett két kategória szerint (törvényileg meghatározott, egyéb) más módon történik. Az első esetben minden munkavállalónak joga a fizetés nélküli szabadságot egyoldalú bejelentéssel igényelni. Ezt egy nyilatkozat benyújtásával teheti meg, amelyben a munkaadó tudomására hozza az igényének indokát. Ezt a nyilatkozatot legkésőbb tizenöt nappal a szabadság megkezdése előtt be kell nyújtani. A fizetés nélküli szabadság befejezésének szándékáról a munkába visszatérés dátuma előtt legkésőbb 30 nappal kell értesíteni a munkaadót.
Mi történik, ha lejár a fizetés nélküli szabadság?
A fizetés nélküli szabadság lejártával a munkavállaló visszaállhat a munkába a korábbi munkaszerződése alapján, mintha mi sem történt volna. Ilyenkor újraindul a társadalombiztosítási jogviszony, visszaáll az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság, megint ketyeg a munkában töltött időt számláló óra.
Amennyiben bérszámfejtéssel, könyveléssel kapcsolatos szolgáltatásra van szüksége, vegye fel velünk a kapcsolatot!