Egyszerűsített foglalkoztatás. Régen, aratásnál, szüretnél, amikor megnövekedett a munkaerőigény a földeken, akár egy-két napra is felvettek embereket, őket hívták napszámosoknak. Manapság az ember vagy állásban van, és bért kap minden hónapban a munkájáért, vagy vállalkozó lesz belőle, és számlát ad minden elvégzett tevékenységért. Mit tehetne ma egy napszámos, aki pár nap alatt elvégzi a munkát? Ő az egyszerűsített foglalkoztatásban találná meg a lehetőséget.
Mi az egyszerűsített foglalkoztatás lényege?
Az egyszerűsített foglalkoztatás akkor praktikus, ha a munka rövid és nem ismétlődő jellegű, ha ma már nem is aratómunkásokat látunk a búzamezőkön, hanem kombájnokat, a gyümölcsösökben például még mindig dívik az idénymunka, kukoricásokban a címerezés. Vagy gondoljunk a Forma 1-es nagydíj parkolóőreire, a turistaszezon idején a rendőrök mellé rendelt, idegen nyelveken tudó diákokra, a Sziget fesztiválon a hosztokra és hoszteszekre. Ők mind-mind pár napos megbízást kapnak, ezért az ő foglalkoztatásukat is valahogy meg kell oldani. Erre találták fel az egyszerűsített foglalkoztatást, ahol nincs munkahelyi elköteleződés, munkaegészségügyi vizsgálat, próbaidő vagy felmondási idő.
Mikor érdemes az egyszerűsített foglalkoztatást választani? Mik az előnyei és a hátrányai?
Az egyszerűsített foglalkoztatás tehát az alkalmi, idényszerű munkavégzés esetében hasznos formula. Előnye, hogy egyszerre profitál belőle a munkaadó és a munkavállaló. Nincs semmilyen megkötés a munkaviszony pontos hosszában, kezdeti időpontjában és végében. Akár azonnal munkába állhat valaki illetve egyik napról a másikra leteheti a munkát. Ugyanígy a munkaadó is könnyedén felvehet valakit, ha hirtelen szükség támad segítő kezekre (például hatalmas turistacsoport érkezik a lángosozó melletti kempingbe, és elkél plusz két fő az olajos serpenyő mellé), illetve hip-hop megszabadulhat valakitől, akinek elégedetlen a teljesítményével (merthogy minden második lángost odaégeti). A munkavállaló szempontjából előny, hogy ezek a munkával töltött napok ugyanúgy beleszámítanak a szolgálati időbe, mint egy főállás esetében. Hátrány ugyanakkor, hogy nem tekinthetők társadalombiztosítási jogviszonynak. Szintén meggondolandó, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnál nincs betegszabadság, fizetés nélküli szabadság, táppénz vagy szülési szabadság. Érdemes tehát alaposan átgondolni a prokat és a kontrákat, tanulmányozzuk alaposan a jogszabályokat, mielőtt belevágnánk az alkalmi munkába.
Milyen területeken lehet egyszerű foglalkoztatással dolgozni, munkát adni?
Alapvetően minden alkalmi megbízásnál lehet az egyszerűsített foglalkoztatáshoz folyamodni. A legjellemzőbbek mégis azok a területek, ahol az idényszerűség, valamint a korlátozott időtartam a meghatározó. Az idényszerűség főleg a mezőgazdasági munkákat és a turisztikai szolgáltatásokat jellemzi. Azok, akik ezeken a területen keresik a kenyerüket, a legtöbbször az évszaknak vagy a mezőgazdasági naptárnak megfelelően változtatják a tevékenységüket, mint a síoktatók, akik nyáron vízibicikli kölcsönzésre adják a fejüket. A Hungaroringen például nincs szükség egész évben annyi munkaerőre, mint a Forma 1-es nagydíj egy hetében, illetve a filmgyár sem foglalkoztat állandó jelleggel egy teljes hadsereget, csak amikor a nagy csatákat forgatják éppen.
Mik a legfontosabb 2022-es szabályai az egyszerűsített foglalkoztatásnak?
Az idei évben az egyszerűsített foglalkoztatás néhány új szabályozással nézhet szembe. Fontos eleme ezeknek a fizetés összegének a maximalizálása: a napi fizetség nem haladhatja meg a minimálbér, illetve a garantált bérminimum kétszeresének megfelelő bért. Szintén megemlítendő, hogy az egyszerűsített folglalkoztatás keretében is van joga a munkavállalónak a szabadságához, ráadásul időarányosan, vagyis az életkornak megfelelő progresszív növekedéssel. Továbbá a munkavállalóknak bizonyos mértékig mentesül a bérük az SZJA fizetés alól.
Mit jelent az egyszerűsített foglalkoztatás mentesített keretösszeg?
Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében a törvény mentesített keretösszeget határoz meg. Eszerint bizonyos összeghatárig nem köteles a munkavállaló jövedelemadót fizetni. Ez a keretösszeg a szakképesítést nem igénylő munkák esetében a minimálbér, a szakmunkák esetében pedig a garantált bérminimum 130 %-át jelenti. Vagyis gyakran előfordul, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a munkavállaló egyáltalán nem fizet jövedelemadót.
Milyen létszámkorlátok vonatkoznak az egyszerűsített foglalkoztatásra?
A szabályozás szem előtt tartja azt is, hogy a munkapiac ne csupán alkalmi munkavállalókból álljon. A munkaadók ugyanis nem alkalmazhat az egyszerűsített foglalkoztatás keretében korlátlan számú munkavállalót, sőt nagyon pontosan megszabott létszámlimiteket alakítottak ki. Az a munkaadó, aki amúgy nem rendelkezik főállású alkalmazottakkal, csupán egy alkalmi munkavállalót vehet fel, a húsznál kevesebb főállású alkalmazott mellé legfeljebb négy idénymunkást szerződtethetnek, afölött pedig arányosan szabja meg a törvény a maximumot, ami 20 százalék.
Hány napot lehet egyszerűsített foglalkoztatással dolgozni, foglalkoztatni?
A másik szempont, amit a szabályozás szem előtt tart, hogy a munkavállaló nem töltheti a teljes évet alkalmi munkával: egy naptári évben legfeljebb összesen 90 napot dolgozhatunk ebben a struktúrában, sőt hónapra lebontva is meghatároz legfelsőbb értéket a törvény, ez havi 15 nap. Ráadásul egyhuzamban nem is lehet többet dolgozni öt napnál egyszerűsített foglalkoztatásban. Az idénymunkák esetében némileg más a szabályozás, a mezőgazdaság és a turizmus világában megengedőbb a regula, itt 120 napot hagy jóvá a jogszabály évente.
Mennyi a fizetés egyszerűsített foglalkoztatás esetén?
Az ilyen rövidtávú alkalmi munkák, mivel a sürgősségük miatt értékesebbek lehetnek, sokszor kiemelkedő bérrel járnak, de nagy átlagban inkább az jellemző, hogy a minimálbérhez igazítják az órabért, illetve képesítet alkalmazottak esetében a garantált bérminimumhoz. Vagyis érdemes kiszámolni az alkalmi munkánk hónapra, illetve évre kivetített értékét, mielőtt a munkaadó tenyerébe csapnánk. Ráadásul érdemes azt is figyelembe venni, hogy a minimálbér jelentősen emelkedett az idei évben (bruttó 200 000 ft/hó), hasonlóképpen a garantált bérminimum is megugrott (bruttó 260 000 ft/hó).
Milyen bérpótlék jár az egyszerűsített foglalkoztatásnál?
A jogszabály azt is megszabja, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén milyen pótlékokat köteles a munkaadó a munkavállalónak megfizetni. A pótlékok rendszerint a normálistól eltérő időben történő munkavégzést honorálják. Így a munkaszüneti napokon a bér dupláját kell a munkavállalónak juttatni, vasárnap és túlmunka esetén másfélszeres a fizetés, éjszakai munkavégzésnél 15 %-kal köteles a munkaadó többet fizetni.
Hogyan kell adózni utána?
A munkaadó az egyszerűsített foglalkoztatás keretében számos közteher megfizetése alól felmentést kap, ilyen a szociális hozzájárulási adó (a szochó), a szakképzési hozzájárulás és a munkaerőpiaci járulék. Ugyanakkor bizonyos járulékfizetéseket itt sem úszhat meg, sőt az egyszerűsített foglalkoztatást speciális adóformák jellemzik. Ezek fix összegű adók, teljesen függetlenek a megállapított munkabér mértékétől. Az alkalmi munka adója napi ezer forint, a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunka adója 500 forint naponta, a jóval tőkeerősebb filmiparé 3000. Ezeket a befizetéseket minden hónap 12-ig köteles a munkaadó befizetni.
Hol, hogyan tudjuk bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatást?
Az egyszerűsített foglalkoztatás egyszerűsített bejelentéssel oldható meg: a hagyományos adminisztráció kedvelői választhatják a papíralapú megoldást a 17T1042E nyomtatvány segítségével, létezik a NAV-nál telefonos bejelentési mód, illetve a kifinomultabb technológia alkalmazói egy okos telefonra telepíthető applikációval is megtehetik.
Amennyiben bérszámfejtésre, könyvelésre van szüksége, keressen minket!