| Az átalányadózás az egyik lehetőség, mellyel élhetünk, ha alternatívákat keresünk a KATA helyett. Ha az oly hirtelen megváltoztatott KATA-ba már nem illünk bele, például mert cégeknek is számlázunk, vagy 36 órás munka mellett vállalkoznánk, az átalányadózás lehet, hogy megoldás számunkra, hiszen 2022 január 1-jétől egyszerűsödött. Az alábbiakban megnézzük, hogy melyek ennek az adózási formának az előnyei és esetleges hátrányai, kiknek lehet megoldás néhány hónap múlva. |
Mi az átalányadózás lényege?
Az átalányadózás lényege, hogy a vállalkozásunk bevételének csak egy része után fizetünk adót. A teljes bevétel egy része a költséghányad, mi pedig a bevételből a költséghányad levonása után fennmaradó összeg után fizetünk adót. Hogy pontosan mennyit, azt befolyásolja a bevételen kívül a tevékenység is, amit végzünk. Ha egy vállalkozásban többféle tevékenységet végzünk – márpedig ez azért elő szokott fordulni – akkor a különböző tevékenységekre különböző költséghányadot kell alkalmaznunk. Ez azt is jelenti, hogy különböző, bevételt hozó tevékenyésgeink után különbözőképpen adózunk – és a kedvezőtlenebb kulcsot kell alkalmazni. A költséghányad az egyszerűsödés után nem négy, hanem három kulcsra oszlik, 40%, 80% és 90%-os költséghányad-kulcsra. Ennek az adózási formának tehát nagyobb az adminisztrációs terhe, és alkalmasint az adóteher is, vannak azonban esetek, amikor ezzel járunk jobban.
Mikor éri meg az átalányadózás?
Normál esetben az adókulcs elég magas, 47,7%, ami úgy jön ki, hogy fizetünk a bevételünkből 15% személyi jövedelemadót, 18,5% TB-járulékot, 13% szociális hozzájárulást, végül iparűzési adót, amely településtől függően 0,1-0,2%. Általánosságban elmondhatjuk, hogy az átalányadózás akkor éri meg, ha nem főállásban vállalkozunk. Ebben az esetben ugyanis lehetőségünk van 40%-os költségátalányra, vagyis a bevételünk 60%-ból adózunk, vagy akár 80%-os költségátalány alkalmazására, ami 6 millió forintig adómentességre jogosít, valamint a 90%-os költségátalányra, ami 12 millió forintig biztosít adómentességet. A 40%-os költségátalánynál évi 2 millió forintig adómentes valaki – ez gyakorlatilag a minimálbért jelenti. Ez persze csak akkor működik, ha kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységeket végzi a vállalkozó, azokat, amelyeket bejelent az ügyfélkapuján és nem szükséges hozzá képesítés, és azokat is, amelyekre képesítése van.
Hogy honnan tudjuk, melyik költségátalány kulcsba kerülünk? Ha valaki 36 órás munkaviszonyban van, vagy nappali hallgatói jogviszonya van, vagy saját jogú nyugdíj mellett vállalkozik, tehát biztosítva van, akkor lehetősége van a 90%-os, vagyis a 12 milliói forintig adómentes átalányadózást választani. Ide esik az is, ha valaki egész évben csak kiskereskedelmi vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet végzett.
80%-os költségátalány kucsot használhatnak a következő tevékenységeket végző vállalkozók: mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halgazdálkodási tevékenység, építőipari kivitelezés és szolgáltatás, taxis személyszállítás, személyszállítás, áruszállítás, háztartási, épületgépészeti és egyéb gépek javítása, áruszállítás, fodrászat és szépségápolás.
Előny továbbá, hogy a nem adómentes jövedelemre, az adóalapra érvényesíthetők az szja-kedvezmények, pl. családi adókedvezemények, járulékkedvezmények. Ha pedig a 12 milliós nettó bevételi értékhatárt nem lépte át a szeptembertől átalányadózó vállalkozó, akkor alanyi adómentes maradhat, és ráadásul nem kell külön vállalkozói bankszámlát nyitnia.
Mekkora a maximális bevétel átalányadózóként?
Átalányadózás választása esetén a maximális bevétel az előző adóévben a minimálbér tízszerese. Ez 2021-ben 20,08 millió forint, a 167 400 forintos minimálbér alapján. Szabály továbbá, hogy az átalányadózó az adott adóév minimálbérének a tízszeresét nem haladhatja meg. 2022-ben emelkedett a minimálbér, tehát ebben az adóévben a felső határ 24 millió forint.
Mik az átalányadózás költségei egyéni vállalkozóként?
Átalányadózás során az egyéni vállalkozó maga után fizeti az adókat és a járulékokat. Hogy pontosan mennyi a járulék és az adó, abban segíthetnek a bérkalkulátorok. Alapvetően három nagy járulékkötelezettség van: 15% személyi jövedelemadó, 13% szociális hozzájárulás (ebből tartjuk fenn a mostani nyugdíjasokat), valamint a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék. Az iparűzési adó ezen felül 0,1 vagy 0,1%.
Ha nyereséges a vállalkozásunk, az után átalányadózóként nem kell külön adót fizetni.
Mennyit kell befizetni minimálbér alatti jövedelem esetén?
Abban az esetben, ha a teljes jövedelem, amit átalányban megfizetnek, a garantált bérminimum vagy minimálbér alatt marad, akkor az adott hónapra az szja mértéke nem változik, viszont 13% szociális hozzájárulást kell fizetni a minimum járulékalap 112.5%-a alapján. Ezen felül a minimum járulékalap 100%-a után kell fizetni a 18,5% tb-járulékot.
A garantált bérminimum szerinti adózás azokra vonatkozik, akiknek a tevékenyéges legalább középfogú végzettséget igényel.
Mi az, amit nem kell befizetni, ha átalányadózó vagyok?
Nem kell befizetni egyrészt a vállalkozói jövedelem után 9% személyi jövedelemadót, vagyis a vállalkozói nyereségadót. Aztán az osztalék-adóalap után a 15% személyi jövedelemadót, valamint az osztalék alap után a 13% szociális hozzájárulási adót szintén nem kell megfizetni.
Ezeken kívül heti 36 órát elérő munkaviszony melletti vállalkozás vagy nappali tagozatos hallgatói jogviszony esetén szintén az adómentes értékhatárig nem kell befizetni a minimum járulékokat és az adót.
Mi az a tételes átalányadózás?
A tételes átalányadózás egy olyan kedvező adózási forma, amelyet a szállásadók tudnak kihasználni. A magánszálláshely-szolgáltatók, ahogy hivatalosan nevezik, fix összegű adót fizetnek, szobánként 38.400 forintot évente. Erre jön még rá a turisztikai fejlesztési hozzájárulás, amely a szállásból beszedett összeg 4%-a, valamint az idegenformalmi adó és az építményi/kommunális adó, melyet az önkormányzatnak fizet a szállásadó. Ez a fix összeg nem függ a jövedelemtől, viszont a 12 milliós határ erre is vonatkozik, ha valaki ezt átlépi, áfakörössé válik. Aki tehát bármifajta szálláshellyel, annak bérbeadásával vagy szobakiadással foglalkozik, jól járhat az átalányadózással.
Milyen határidőkre kell figyelni, ha átalányadózó egyéni vállalkozó vagyok?
Az egyik legfontosabb határidő minden év május 20-a, hiszen ilyenkor kell bevallani az előző évi jövedelmet. A szociális hozzájárulást és a tb-hozzájárulást havonta kell befizetni, a tárgyhónapot követő hónap 12-ig, bevallani és befizetni egyaránt szükséges. A személyi jövedelemadó elélegét pedig negyedévente kell befizetni, a negyedévet követő hónapnak szintén a 12. napjáig.
Lehet-e érvényesíteni az szja-kedvezményeket az átalányadózóknak?
Igen, a személyi adókedvezményt, a 25 év alattiak kedvezményét, az első házasok kedvezményét lehet érvényesíteni átalányadózóknak, valamint a négy vagy több gyermekes anyák kedvezménye, a családi kedvezmény és a kiemelt szolgáltatás két gyermekes családi kedvezménnyel is igénybe vehetők. Ez utóbbi a szépségipart, az építőipart, a fényképészetet, a vendéglátást stb foglalja magában.