Az alanyi adómentesség fogalommal talán akkor találkozunk először, amikor elindítjuk a vállalkozásunkat. Az alábbiakban összeszedtük, hogy mire kell odafigyelni, amikor KATÁs vagy nem KATÁs vállalkozóként az alanyi adómentességet választjuk adózási formának.
Mit jelent az alanyi adómentesség?
Az alanyi adómentesség azt jelenti, hogy a vállalkozó az értékesített terméke után nem számol fel a vevőnek adott számlában áfát, vagyis általános forgalmi adót, mely jelenleg Magyarországon 27%. A KATA-s vállalkozók nagy részének ez az adózási forma éri meg, hiszen az anyagi előnyök mellett ezzel egyszerűsödnek az adminisztratív teendők is.
Mi a különbség az alanyi adómentesség és az áfás adózás között?
Alanyi adómentesség esetén a vállalkozónak nem kell áfát fizetnie az államnak. A termékeit így nem kell megterhelnie az áfával, vagyis alacsonyabb áron adhatja a termékét, mint az áfás versenytársak. A profit azonban általában szintén alacsonyabb, hiszen a szükséges termék beszerzésakor az áfát legtöbbször neki meg kell fizetnie.
Áfás adózáskor a vállalkozónak be kell jelentenie a NAV felé az áfát, de mint cég el is tudja számolni a cégében az áfát, amennyiben a beszerzéskor ő is megfizeti az áfás terméket, alanyi adómentesség esetében az áfát nem tudja a vállalkozó elszámolni levonható adóként.
Mi a különbség az alanyi adómentesség és a tárgyi adómentesség között?
Tárgyi adómentességnél csak bizonyos tevékenységekre vonatkozik az áfa-mentesség: közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel adómentesnek tekinthető a vállalkozás tevényekségének egy része. Ilyen például a nonprofit szervezetek tagdíjai vagy a tagok részére nyújtott szolgáltatások; bizonyos jellegű oktatási vagy képzési tevékenység; közszolgáltatók által végzett szociális ellátás; biztosítás, hitelközvetítés; engedély birtokában végzett tevékenység (pl akkreditált képzés), tehetséggondozás, és még sok más hasonló tevékenység.
Mennyi az alanyi adómentesség értékhatára?
Az alanyi adómentesség éves árbevételhez kötött, értékhatára jelenleg 12 millió forint. Amíg ezt az összeget nem haladja meg az éves bevétele, a vállalkozó addig mentesül az általános forgalmi adótól.
Bevételnek a vevő által pénzügyileg rendezett összeget tekintjük, vagyis amit a vevő kifizetett.
Összezavaró lehet, hogy KATA-s vállalkozóként is 12 millió forint az értékhatár, ami fölött már más adókulcsot kell alkalmazni (az értéket túllépve 40%-ot), de máshogy számítják a 12 millió forintos keret elérését, így egymástól függetlenül is el lehet érni az értékhatárt.
Milyen esetben választhatjuk az alanyi adómentességet?
KATA-s vállalkozóként a leggyakrabban választott lehetőség az alanyi adómentesség. Azok választják leggyakrabban, akiknek nincsenek nagy felszerelésigényük, amit aztán elszámolhatnának. Ha megéri nem cégeknek, hanem főként magánszemélyeknek értékesítenünk, valamint ha alacsony a cége beszerzési költsége, illetve szolgáltatást nyújt.
Ha azonban olyan értékesítési formát választunk, mely nem tartozik az alanyi adómentesség kategóriájába (például külföldi árumozgásnál, külföldi szolgáltatásnál) ugyanúgy adózunk, mintha nem alanyi adómentesek lennénk.
Mikor éri meg az alanyi adómentesség?
Elsősorban akkor éri meg ez az adózási forma, ha a vállalkozó nem viszonteladóként próbál a piacon érvényesülni, hanem magánszemélyeknek értékesít, hiszen olcsóbban tudja adni a termékét. Előny akkor is, ha a vállalkozó magas árréssel dolgozik, esetleg alacsony beszerzési költséggel, hiszen így éri meg az áfa nélküli árat kínálni a vásárlóknak. Tipikusan a szolgáltatások esetében éri meg alanyi adómentesnek lenni, hiszen ekkor magasabb a beszerzési költségnél a bevétel.
Van azonban néhány helyzet, amikor alanyi adómentesség esetében is kell áfát fizetni: ha építési telket értékesítünk, ha külföldre nyújtunk szolgáltatást, vagy termékimportnál, közösségi beszerzés kapcsán 10.000 eurós bevétel után. Közösségi beszerzésnek minősül például a közösségi oldalakon való hirdetés is.
Csak “KATÁsok” választhatják ezt az adózási formát?
Nem, természetesen nem csak KATÁ-sként lehet alanyi adómentesnek lenni, de ez a leggyakoribb változat, hiszen a kisvállalkozóknak, szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak ez a legkedvezőbb adózási forma. Opció azonban átalányadózásnál is az alanyi adómentesség, ott azonban ugyanúgy 12 millió forint az éves keret.
Mi a teendőm, ha év közben jött létre a vállalkozásom?
Ha nem a naptári év elején, hanem év közben jött létre a vállalkozásunk, akkor napi arányosítással kell számolnunk, a keret azonban mindentől függetlenül ugyanúgy 12 millió forint. A KATA keret ezzel ellentétben év közben alakult vállalkozásnál arányosan csökken; itt azzal kell számolnunk, amit kiszámláztunk, és ki is fizettek nekünk, az alanyi adómentességnél elég, ha a teljesítés az adott évben történik. Teendő ezzel annyi van, hogy a számlázóprogramban figyelni kell, hogy mennyi az adott KATÁs keret, és mennyi az alanyi adómentes, mert előfordulhat, hogy hamarabb túllépjük a keretet.
Mi történik, ha az alanyi adómentességet választottam, de átlépem az értékhatárt?
Különösen év végén van esélyünk elszámolni magunkat, ilyenkor érdemes jobban odafigyelni a bevételeinkre. Ha alanyi adómentes vállalkozóként túllépjük az éves 12 millió forintot, a kereten határt átlépő számlát már áfásan kell kiállítani, és rögtön át is kell jelentkezni az áfa hatálya alá. Ebben az esetben mindenképpen érdemes egy könyvelőt is felkeresni.
Ha a KATA-keretben lépjük át az éves keretet, a 12 millió forint feletti bevétel után 40% adót kell fizetni.
A bevételi értékhatár túllépésnek még egy következménye van, a következő két évben nem vehetjük újra igénybe az alanyi adómentességet, hanem megmaradunk az áfás adózó kategóriában. Ilyenkor az adószámunk megváltozik, a 9. számjegy 1-ről 2-re változik, vagyis az áfakód átalakul. Sürgős számlázás esetén (mikor még az adóhatóság nem dolgozta fel a kérelmet) át lehet ezt állítani a számlázóprogramban. Ezen kívül 15 napon belül szükséges nyitni egy vállalkozói bankszámlaszámot.
Mire kell figyelni a számlázás során, ha alanyi adómentesek vagyunk?
Azonnali utalásos vagy későbbi készpénzfizetés esetén a vevőnek az áfa felszámolása nélkül állítjuk ki a számlát. A számlázóprogramban úgy kell beállítani, hogy a számlán feltétlenül jelezze: alanyi mentes, ilyenkor a %-ot tartalmazó sor általában üresen marad, ezt mindenképpen érdemes alaposan tanulmányozni, nehogy később gondot okozzon a NAV felé való elszámoláskor. Az online számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatásról itt írtunk részletesebben.
Azonnali készpénzfizetéskor nyugtát kell kiállítani akkor is, ha a vevő nem igényli a számlát.