A személyi jövedelemadó mértéke többfajta jogosultság alapján is csökkenthető, az egyik ilyen a személyi kedvezmény. A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékossággal, betegséggel élők vehetik igénybe. A kedvezmény abban az esetben is jár, ha az állapot nem állandó vagy tartós. Az alábbi cikkben összefoglaljuk mindazt, amit a személyi kedvezmény 2023-as igényléséről és mértékéről tudni érdemes.
Mi az a személyi kedvezmény?
A személyi kedvezmény a súlyos fogyatékossággal – ezt lejjebb kifejtjük, hogy mit jelent, mert nem teljesen azonos a jogi és a köznyelvi használata ennek a kifejezésnek – élő magánszemély adókedvezménye, amit a SZJA-ból (személyi jövedelemadó) írhat jóvá. Célja, hogy legalább részben elismerje és támogassa azokat a kiadásokat, amikkel a fogyatékossággal élők napi szinten találkoznak. A fogyatékossággal élőknek csak részben vagy egyáltalán nem támogatott életminőségüket javító szolgáltatásokra, segédeszközökre, étrendkiegészítőkre, életüket segítő bútorokra, ruhákra, gépekre lehet szükségük. A kedvezmény egyben ösztönző is a munkavégzésre, hiszen az adóköteles jövedelem nélkül nem vehető igénybe.
Mekkora a személyi kedvezmény összege?
Nyitásnak legyen meg az általában mindenkit elborzasztó precíz mondat, amit megpróbálunk leszelídíteni. A személyi kedvezmény mértékét 1995. évi CXVII. törvény 29/E. §-a alapján állapítják meg, miszerint az összevont adóalapot a jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített értékével csökkenthetjük.
A személyi kedvezmény összege tehát a minimálbérhez kötött, így annak minden változásával az igényelhető kedvezmény mértéke is megváltozik. 2023-ban a személyi kedvezmény okozta havi adómegtakarítás 11 595 forint. Azért fogalmazunk ilyen kacifántosan, mert a kedvezmény a fenti meghatározás alapján az adóalapot csökkenti, amiből számolják az SZJA-t, tehát a kedvezmény mértéke még nem lesz azonos azzal a számmal, amit adómegtakarításként a pénztárcánkkal érzékelünk.
Ki kaphat személyi kedvezményt?
A személyi kedvezmény igénybevételének legalapvetőbb feltétele, hogy legyen adóköteles jövedelme az igénylőnek. Ennek hiányában ugyanis nem csökkenthető az adóalap, mert nem létezik és így nincs miből érvényesíteni a kedvezményt. A másik feltétel, hogy az igénylő súlyos fogyatékossággal éljen – a következő bekezdésben már tényleg rátérünk erre, hogy ez mit jelent – vagy rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesüljön.
Milyen betegségek után lehet személyi kedvezményt kapni?
A köznyelvi és a jogi szóhasználat a súlyos fogyatékosság tekintetében eltérő, a kedvezménynél természetesen a jogi meghatározás számít, nem a szubjektív értékítélet. Azt, hogy mi számít súlyos fogyatékosságnak a 335/2009. (XII. 29.) kormányrendelet melléklete sorolja fel BNO (betegségek nemzetközi osztályozása) kódok szerint. A teljesség igénye nélkül súlyos fogyatékosságnak számít:
- Hallási fogyatékosságok
- Látási fogyatékosságok
- Mozgásszervi fogyatékosságok
- Mentális és viselkedészavarok
- Pervazív fejlődési zavarok
- Schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok
- Daganatos betegségek
- Mesterséges testnyílással élők
- Súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
- Emésztőrendszeri betegségek
- Endokrin és anyagcsere betegségek
- Veleszületett enzimopátiák
- Művesekezelésre szorulók
- Szívbetegségek
- Endometriosis
- Fejlődési rendellenességek
- Néhány konkrétan felsorolt ritka betegség
A szabályozás kizárólagos jellegű, azaz ha a betegség nincs tételesen felsorolva a kormányrendeletben, akkor abban az esetben sem számít súlyos fogyatékosságnak, ha a köznyelv vagy akár orvosi szakvélemény szerint az. Súlyos fogyatékosságnak számít például a laktóz intolerancia, függetlenül attól, megállapítható-e, hogy hogyan alakult ki. Ugyanakkor ha valaki ujjak nélkül születik, az lehet súlyos fogyatékosság, de ha egy balesetben elveszíti ujjait, az nincs a kormányrendeletben felsorolva, így nem az. A lista bővülhet, ebben az esetben 5 évre visszamenőleg is érvényesíthető a kedvezmény, ha korábban is bizonyíthatóan fennállt a fogyatékosság.
Hogyan lehet igazolni a betegségeket?
A NAV nem ad ki és saját hatáskörben nem bírál felül orvosszakmai kérdéseket, azaz csak és kizárólag az alábbi módokon igazolható a jogosultság. Az egészségkárosodás jellegétől függően a háziorvos vagy a szakorvos kezdeményezheti a fogyatékosság minősítését. A 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet mellékletében található igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa állítja ki vagy az általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos.
Mielőtt az újabb nehezen befogadható kormányrendelet rendelethez tartozó, várhatóan nehezen értelmezhető mellékletétől megrémülnénk, az mindössze annyit ír le, hogy az igazolásnak a következőket kell tartalmaznia:
- A súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, adóazonosító jele
- Az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma
- A súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítása
- Ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítása
- Az igazolás kiállításának dátuma
- Az igazolást kiállító szakorvos vagy háziorvos aláírása
Tehát ez nem egy előre elkészített nyomtatvány, hanem egy igazolás, aminek a minimum tartalma van meghatározva.
Melyek a személyi kedvezmény igénybevételének feltételei?
Pontosítsunk tovább az eddigieket: a kedvezményt tehát az veheti igénybe, akinek van adóköteles jövedelme és már az igénylés időpontjában rendelkezik a fenti igazolással alátámasztott fogyatékossággal vagy rokkantsági járadékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal. Amennyiben a fogyatékosság végleges, úgy az adókedvezmény minden évben érvényesíthető az igazolással, ellenkező esetben az igazoláson megadott felülvizsgálati dátumon megújítandó.
Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül meg kell őrizni. A kedvezmény a munkáltatónál leadott adóelőlegy-nyilatkozattal vehető legegyszerűbben idénybe, de ügyfélkapun is beküldhető közvetlenül a NAV-hoz. Az SZJA kedvezmények számításánál fontos a megfelelő sorrend. A személyi kedvezményt a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követően, de az első házasok és a családi adókedvezményt megelőzően kell érvényesíteni.
A további két jogosultsági körről még nem esett szó. A fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál lehet igényelni a fogyatékossági támogatást. A fogyatékossági támogatás a jövedelmi viszonyoktól függetlenül járhat a fentihez hasonló betegségek vagy fogyatékosságok esetén. Amennyiben a fogyatékossági támogatásra való jogosultság bizonyítást nyert, további orvosi igazolás a személyi kedvezmény igénybevételéhez nem szükséges. A rokkantsági járadékról a helyben illetékes nyugdíj-megállapító szerv dönt és ha a jogosultsági feltételek adottak, a személyi kedvezmény igényléséhez újabb orvosi szakvéleményre nincs szükség. A rokkantsági járadék főszabály szerint azoknak jár, akik 25. életévük betöltése előtt legalább 70%-os mértékű egészségkárosodást szenvedtek el, valamint semmilyen nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesülnek. A fentiek alapján megállapított személyi kedvezménynek is alapfeltétele az adóköteles jövedelem, még akkor is, ha a fogyatékossági támogatás vagy a rokkantsági járadék megítélésének nem az.
A személyi kedvezmény egy alkalommal érvényesíthető, azaz több jogosultsági feltétel esetén sem növelhető annak összege, valamit a kedvezmény más magánszeméllyel nem osztható meg.
Hogyan lehet utólagosan érvényesíteni a személyi kedvezményt?
A szokásos éves adóbevallás során is visszaigényelhető a személyi kedvezmény, amennyiben azt az adóelőleg-nyilatkozat alapján a kifizető nem érvényesítette. A jogosultság fennállása esetén ebben az esetben egy összegben kapjuk vissza a minket megillető kedvezményt. A személyi kedvezmény esetében is érvényes az 5 éves általános elévülési idő, azaz ha bizonyíthatóan fennálltak a jogosultság feltételei, akkor adóbevallási önellenőrzéssel ezen elévülési időn belül is igényelhetjük a kedvezmény érvényesítését.
Kérem, csak akkor írjon, ha céges, vállalkozói szolgáltatásra van szüksége könyvelés, bérszámfejtés, adóbevallás területén. Magánjellegű megkeresésekre (pl. visszatérítés) sajnos nem áll módunkban válaszolni.