A próbaidő alatti felmondás mindenkit érint, aki valaha is alkalmazott kíván lenni, avagy ha alkalmazottai vannak. A legtöbb cég ugyanis, mielőtt felvenne valakit egy pozícióba, próbaidőt alkalmaz. Ezt lehet furcsának vagy szükségtelen feszültségforrásnak gondolni, a cégeknek azonban szükségül lehet erre, hogy megbizonyosodjanak: az ember, akit felvettek, valóban megfelel a feladatra. A legtöbbször persze ez csak formaság, azonban előfordulhat, hogy szükségünk van a próbaidő alatti felmondással kapcsolatos jogi ismeretekre. Az alábbiakban minden fontosat megtalálhatnak, ami a próbaidő alatti felmondással kapcsolatos.
Mit jelent a próbaidő alatti felmondás?
A próbaidő alatti felmondás azt jelenti, hogy a próbaidő alatt a munkáltató és a munkavállaló egyaránt dönthet úgy indoklás nélkül, hogy nem működik a közös munka. A munkavállaló rájöhet, hogy ez a munka (esetleg munkahely) nem neki való, a munkáltató láthatja, hogy ez az alkalmazott nem felel meg az adott pozícióra.
A próbaidő alatt való felmondás a gyakorlatban azt jelenti hogy nem kell megindokolni a cégtől való távozást, és akár egyik napról a másikra, azonnali hatállyal is fel lehet mondani indoklás nélkül. Ez a felmondást minden esetben írásban kell odaadni a másik félnek, és fontos, hogy személyesen legyen átvéve.
Ide tartozik az is, hogy az indoklás nélküliség kizárólag a próbaidőre vonatkozik, egy nappal a próbaidő lejárta után már indokolni kell a felmondást mind a munkaadó, mind a munkavállaló részéről.
Azt mondjuk, indoklás nélkül lehet felmondani, valójában ez a lehet szó erősebb, inkább az érdemes kifejezést használnánk rá. Magyarázkodni egy írásbeli felmondásban azért sem érdemes, mert ha a munkavállaló később jogorvoslati lehetőséggel él, a munkaadó pedig nem tudja bizonyítani az indoklást, annak következményei lehetnek.
Ez a fajta felmondás egyoldalú. Nincs szükség arra, hogy közös megegyezés jöjjön létre, sőt, a másik beleegyezése nélkül is fel lehet mondani.
Mit jelent a próbaidő?
A próbaidő célja, hogy a munkáltató és a munkavállaló jobban megismerjék egymást, és kipróbálhassák, hogy mennyire tudnak együtt dolgozni. Ezért a hosszabb távú elköteleződés előtt bizonyos időszakra ideiglenes, határozott idejű szerződést kötnek, amely során mindkét fél, a munkaadó és a munkavállaló egyaránt felmérhetik, vajon megfelel-e nekik ez a munkaerő/ez a munkahely hosszú távra. A próbaidő legsajátosabb jellemzője, hogy – a határozott idejű munkaszerződéssel ellentétben – indoklás nélkül felmondhat bármelyik fél azonnali hatállyal.
Egyszerűbb, szakképzést nem igénylő munkáknál ez lehet egyetlen nap is, az általánosan bevett szokás pedig 3 hónap. Csoportos szerződéskor, amikor egyszerre több munkaerőt vesznek fel, lehet 6 hónap is. Amennyiben az idő kevesebb három (vagy hat) hónapnál, akkor lejárat előtt egy ízben még meg lehet hosszabbítani a maximális időkeretig. Akkor is három hónap a próbaidő, ha maga a szerződés határozott idejű, és pontosan három hónapig tart.
A próbaidő alatt minden esetben jár a fizetés, és az semmiképp sem jogszerű, hogy a próbaidő alatt alacsonyabb összegű fizetést kap a munkavállaló, mint rendes, határozott vagy határozatlan idejű szerződésnél.
Meddig tart a próbaidő?
A próbaidő általánosan 3 hónap. Ez lehet kevesebb, az extrém 1 napig, vagy adott esetben lehet hosszabb, 6 hónap, kollektív szerződés esetén. A próbaidőt, ha nem éri el a maximum hosszt, meg lehet hosszabbítani egyszer, de csak a megadott időkereteken belül.
Ha a munkaadó egynél többször hosszabbítja meg a próbaidőt, vagy a próbaidő lejárta után mond fel indoklás nélkül, az nem szabályos, és ilyenkor van jogorvoslati lehetősége a munkavállalónak, és bátran fordulhat a munkaügyi bírósághoz.
A próbaidőt megszakító felmondást követően a munkáltató 5 munkanapon belül köteles a munkavállalónak a járandóságát megadni, kifizetni az addig elvégzett munkáját.
Milyen indoklással lehet felmondani próbaidő alatt?
A próbaidő alatt való felmondáshoz egyáltalán nem kell indoklás, sőt, javasoljuk mindkét félnek a magyarázkodás elkerülését. Különösen a munkaadó ütheti meg a bokáját, ha a munkavállaló a bírósághoz fordul azután, hogy a munkáltató indoklással élt a próbaidő alatti felmondás során. Tehát még egyszer: nem kell indokolni, miért mond fel az ember, vagy a másik oldalról, miért mondanak fel egy munkavállalónak.
A munkavállaló ugyanis, hanem ért egyet a felmondással, jogorvoslati lehetőséggel élhet, vagyis a bírósághoz fordulhat. Ez olyan esetekben szokott előfordulni, ha pl. a munkavállaló gyermeket vár, és kifejezetten emiatt mondanak fel neki. A várandósság védett állapot. Ebben az esetben bizonyítani kell, hogy a felmondás oka konkrétan ez volt, hiszen várandósként is ugyanúgy el kell végezni a munkát, amelyre szerződött a munkavállaló. .
Ha a felmondás olyannyira egyoldalú, hogy a munkavállaló át sem vette a felmondást, akkor a cégnek tértivevényesen kell a munkavállalónak a saját kezébe eljuttatnia a felmondást, és a másik oldalról ugyanígy.
Mit jelent a próbamunka?
Természetes, hogy egy cég ki szeretné próbálni a jelöltet, mielőtt felveszi, meg szeretne bizonyosodni arról, hogy érti a munkáját. Ilyen esetekben szoktak próbamunkát vagy próbanapot kérni. A próbamunka azt jelenti, hogy az alkalmasságot bebizonyítandó a munkavállaló elvégez egy munkát, amely belépővizsgaként funkcionál. Ha a munka tetszik a munkáltatónak, akkor felveszi.
Ez azonban ilyen formában, szerződés nélkül nem legális, és a munkaadó komoly büntetést kaphat érte. Hiszen elvileg megteheti, hogy elvégeztetheti a munkát (ami ténylegesen elvégzendő feladat), és utána azt mondja: nem felelt meg ezért nem veszem fel alkalmazottnak – és nem fizeti ki.
A próbaidő pontosan erre való, és ezért van az, hogy egyetlen nap is lehet.
Más az, amikor munka elvégzése nélkül a munkavállaló bejárja a terepet, és ismerkedik a leendő munkahelyével, de még nem végez munkát; ez nem minősül munkának, és szerződés sem szükséges hozzá. Olyan is előfordulhat, hogy a cég egy rövid próbafeladatot, tesztet készíttet a felvételi eljárás során a jelentkezővel. Azonban állásra jelentkezőként meg kell különböztetnünk a túlzottan valóságos próbamunkát a tesztfeladattól: ingyen ne dolgozzunk! A próbanapot és a próbamunkát a munkáltatónak ugyanúgy ki kell fizetnie.
Ezért a próbamunkának csakis aláírt szerződéssel a kezünkben érdemes nekiállni, máskülönben lehet, hogy abban a helyzetben találjuk magunkat, hogy ingyen dolgoztattak minket, és még csak nem is igen tudunk kinek panaszkodni.
Próbaidő alatti felmondás minta – a munkavállaló részéről
Amikor felmondást nyújtunk be próbaidő alatt a munkaadónak, elég egy nyilatkozatot kitölteni, a munkáltatónak átadni, és a felmondás azonnali hatállyal megtörténik.
A felmondó nyilatkozat tartalmazza a következőket:
- a munkavállaló vezeték-és keresztneve
- a cég neve, címe, székhelye
- a munkaviszony megkezdésének és megszakításának a dátuma
- hivatkozás a Munka Törvénykönyvére (Mt. 79. § (1) bekezdés a) pontja)
- Jelenjen meg maga a felmondás ténye, hogy próbaidő alatt történő felmondásról van szó, mindez indoklás nélkül
- Szerepeljen benne egy felmondási mintaszöveg, a járandóságok megadásáról: “Tájékoztatom, hogy munkabéremet, egyéb járandóságaimat és a szükséges igazolásokat a fenti napon köteles átadnia, ugyanezen a napon a munkaeszközeimet és a felszerelési tárgyaimat leadom, munkakörömet átadom.”