Szülési szabadság. Dél-Amerikában, néhány indián törzsben az a szokás dívik, hogy amikor egy családban beindul a szülés, a nő visszavonul kunyhójukba, és csendben viseli a fájdalmakat, ellenben az apa kint a falu főterén látványosan szenved, és a törzs egész népe őt ápolgatja, mintha a férfi szülné a gyereket. Aztán, ha világra jön a baba, az anya rövid szusszanás után, hátán az újszülöttel mehet is a dolgára, míg az apát a törzs nagy tisztelettel és gondoskodással hagyja lábadozni.
Szerencsére nálunk egészen máshogy viszonyul a társadalom a szüléshez és annak következményeihez: nem csupán a szülő nő körülményei jobbak, de a szülés utáni időszakot is igyekszik az állam kipárnázni, többek közt azzal, hogy feltalálta a szülési szabadságot.
Mi az a szülési szabadság?
A szülés – jól tudja, aki közelről végigélte – korántsem sétagalopp, és az újszülöttek életmódja nem feltétlenül igazodik a felnőttek mindennapi elfoglaltságaihoz. A kismamának szüksége van a szülés utáni pihenésre, és az új családtag éjjel-nappali elfoglaltságot jelent mindkét szülő számára. A szülési szabadság egy olyan jogosultság, ami automatikusan lehetővé teszi az anyának, hogy felfüggessze munkahelyi tevékenységét, és a babára koncentrálhasson. Ez egy hosszabb, egybefüggő, fizetett távollét a munkahelyről, ami jár minden munkavállaló nőnek, aki gyereket szült. A szülési szabadság munkában eltöltött időnek minősül, vagyis figyelembe kell venni a nyugdíjjogosultság számításánál.
Ki jogosult a szülési szabadságra?
Természetesen szülési szabadságra az mehet, aki gyereket hoz a világra, vagyis az édesanya, sőt a szülés után kötelező két hetet kivenni, ez a minimum időtartam. Ugyanakkor az apának is tartogat a jogszabály egy kis extra szabadságot a kisbaba érkezése után, vagyis egy rövidített változatban az apa is jogosult a szülés utáni szabadságra, hogy a baba első napjait együtt tölthessék. Illetve abban a szomorú esetben, amelyben az édesanya valamilyen oknál fogva nem képes a baba ellátására, illetve az anya halála esetén az apa teljes mértékben jogosult a szülési szabadság kivételére.
Mikortól lehet kivenni a szülési szabadságot?
A szülést megelőző időszakban a kismama már egyrészt sokkal kevésbé képes a munkavégzésre, másrészt nem is feltétlenül ajánlott a kilencedik hónapban túlterhelni a szervezetet. Ezért a szülési szabadságot a baba érkezésére kiírt dátum előtt már négy héttel meg lehet kezdeni. Ez nem ugyanaz, mint a veszélyeztetett terhes kismamák táppénze, és nem ugyanaz, mint a betegszabadság, ugyanis a szülési szabadság szülés előtti kezdéséhez nem kell semmilyen egészségügyi problémát igazolni, az kizárólag a jogosult döntésén múlik.
Meddig lehetünk szülési szabadságon?
A szülési szabadság maximális hossza 24 hét, vagyis 168 nap, majdnem fél év. Ezt értelemszerűen csak egy tömbben lehet kivenni, hiszen arra szolgál, hogy a szülés és az újszülött körüli teendők fáradalmait ne tetézze a munka is. A szülés után két hetet kötelező kivenni, bár aligha van nagy számban olyan, aki ama bizonyos dél-amerikai indián nők moráljával azonnal visszatérne a munkához. A 24 hét ugyanakkor csak egy lehetőség, nem kényszerítheti senki a kismamákat, hogy egy fél évet kimaradjanak a munkából.
Valószínűleg akad nem egy olyan nő, akinek a karrierje megsínylené a hosszabb szünetet, még ha a babának nyilván sokkal jobb, ha minél tovább együtt maradhat az édesanyjával. A szülési szabadság véget érhet a maximális időtartam vége előtt, ez, mint írtuk, lehet az anya döntése, de ez csak az egyik lehetséges ok. Vannak olyan sajnálatos esetek, amikor a kisbaba nem éli meg a fél éves kort, ilyenkor a halál időpontja után még jár hat hét szülési szabadság, hogy legyen valamennyi ideje a gyászoló szülőnek valamelyest összeszedni magát, mielőtt újra munkába áll.
Milyen juttatást kapunk a szülési szabadság alatt?
A szülési szabadság idején sem marad az anya pénz nélkül. Ez nem olyan szabadság, amelynek terhei a munkaadót terhelik, az állam gondoskodik a kismamák pénzügyi ellátásához. A szülési szabadság idejére igényelhető a csecsemőgondozási díj, vagyis a CSED. Ez az ellátás nem automatikus, hanem kérelmezni kell, és csak akkor jár, ha a kérelmező rendelkezik a gyerek születés előtti két évben legalább 365 nap biztosítási jogviszonnyal. A CSED nem összetévesztendő a GYED-del, még kevésbé a GYES-sel. Az előbbi a CSED folytatásaként értelmezhető, míg az utóbbi a CSED-del egy időben felvehető fix havi összegű juttatás, összege megegyezik a nyugdíjminimum összegével (ez 28 500 forint).
Ki fizeti nekünk a CSED-et, amikor szülési szabadságon vagyunk?
A csecsemőgondozási díj a szülési szabadság idején olyan, mint minden egyéb fizetett szabadság alkalmával kapott juttatás, vagyis a munkahelyünkön keresztül zajlik az ügyintézés. Ha a szülés időpontjában éppen nincs a kismamának munkaviszonya, akkor a területileg illetékes kormányhivatalnál kell kopogtatni. De félreértés ne essék, a CSED nem a munkaadó pénztárcáját terheli, ő csak a lebonyolításban vesz részt, valójában ez egy közvetlen állami juttatás. Munkahelyi kifizetőhely híján pedig a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága gondoskodik a pénz utalásáról. A CSED-et tehát kérvényezni kell, mégpedig a „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” című nyomtatvány kitöltésével, illetve a biztosítási jogviszony igazolásával.
Így számoljunk a szülési szabadság alatt kapható juttatásokkal – szülési szabadság kalkulátor:
A CSED összege a folyamatos munkaviszonyban dolgozók számára könnyedén kiszámolható, ugyanis megegyezik a munkabér összegével, ugyanúgy adóköteles jövedelem (igaz, itt kedvezményes SZJA-t kell csak fizetni), és a társadalombiztosítási járulékot nem vonják le belőle. Egész más a helyzet, ha a kismama veszélyeztetett terhes, és a szülés várható időpontja előtt egy hónappal, amikor a CSED jogosultság elkezdődik, orvosi javaslatra táppénzen van. Ekkor ugyanis csak a munkabérének 60%-át kapja, és az is bruttó összeg. Ráadásul, ha kórházba is kell vonulnia, akkor már csak 50%.
Pontos összeg kiszámolásához több online kalkulátor is fellelhető, ez talán a legegyszerűbb. Mind a szülési szabadság, mind a CSED, mind a többi szüléssel és a gyereknevelés első éveivel kapcsolatos egyéb juttatások pontos kiszámításához és feltételeihez érdemes alaposan tájékozódni. Más és más szabályok vonatkoznak a különleges helyzetben levő szülőkre (munkanélküliek, álláskeresők, alkalmi munkából élők stb.). Eltérő szabályok vonatkoznak az anyára, az apára, a nagyszülőkre, mások a lehetőségei a vér szerinti, illetve a nevelőszülőknek, másfajta támogatást kapnak az ikrek, és még hosszan sorolhatnánk a legkülönfélébb feltételeket, amelyek egytől-egyik befolyásolják a lehetőségeket.