Iparűzési adó: mielőtt belevágnánk a részletesebb leírásba, ha könyveléssel, adózzással kapcsolatos kérdése van, vegye fel velünk a kapcsolatot még ma!
II. Rákóczi Ferenc nevéhez sok történelmi tett fűződik, de van egy leleménye, amiről kevesen tudnak. Ő használta először a magyar nyelvben a közteherviselés szót, ez az akkor különösen felvilágosultnak számító szó és mögötte a gondolat ma már mindennapi dolognak tűnik, hiszen mindannyian fizetünk adót több vagy kevesebb lelkesedéssel, és mindannyian tudjuk, hogy a befizetett adóforintokból működik az állam, abból épülnek az iskolák, a kórházak, az autópályák, meg általában minden, amihez az állam gondoskodása szükséges. Ugyanakkor közösségi életünknek nem minden területe tartozik a központi kormányzat fennhatósága alá: a települések környezetének fenntartása, fejlesztése, illetve a települések működése az önrendelkezés szellemében az önkormányzatok felelőssége. Ezen tevékenységek anyagi forrásának biztosítására találták fel a helyi iparűzési adót (HIPA), vagy röviden iparűzési adót.
Mi az iparűzési adó?
Ez a leggyakrabban kivetett helyi közteher, amelynek befizetői az adott önkormányzat (város, kerület, falu) illetékességi területén működő cégek, vállalkozások. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásunk a székhelye vagy a telephelye szerinti településnek köteles a helyi iparűzési adót befizetni, esetleg ha valamilyen önkormányzat területén harminc napot meghaladó ideig végez valamilyen tevékenységet ideiglenes jelleggel, akkor ott is. A székhely meghatározása egyértelmű, ott szerepel minden céggel kapcsolatos dokumentumon, ugyanakkor a telephely meghatározása már adhat okot fejtörésre, hiszen a szerteágazó tevékenységi formák ezerféle telephely működtetését feltételezhetik. Telephelynek nevezhetünk minden gyárat, üzemet, raktárt, vagy boltot, műhelyt, irodát, de telephely a bánya, a fúrótorony, a szélerőmű, vagy akár egy vasúti sínpár is.
Minden településre ugyanaz az iparűzési adó szabályozás érvényes?
Az iparűzési adó mértéke eltérhet egyik településről a másikra, ami olykor gerjeszt valamiféle versengést a vállalkozások kegyeiért, illetve a cégek számára is mérlegelendő a székhely vagy telephely kiválasztása, ha a tevékenységhez közel több önkormányzat is található. Az adó alapja, mint sok más esetben is, az adózatlan nyereség, vagyis a nettó árbevétel, amelyből le kell vonni a gyártott termékek anyagköltségét, az alvállalkozóknak kifizetett összegeket, a közvetített szolgáltatások értékét, a cég által árusított termékek beszerzési árát, illetve a kutatás-fejlesztési költségeket. Az iparűzési adónak, mint mondtuk, nincs fix értéke, de van plafonja, ez maximálisan két százalék. A variálási lehetőség az önkormányzatok számára abban rejlik, hogy kérhetnek kevesebbet a két százaléknál, de dönthetnek úgy is, hogy egyáltalán nem vezetik be a településen ezt az adónemet. Az ideiglenesen végzett tevékenységek után ellenben állandó összeget, napi 5000 forintot kell fizetni.
Kinek kell fizetnie iparűzési adót?
Az iparűzési adót elvben minden vállalkozásnak fizetni kell, de mint minden területen, itt is akad néhány kivétel. Ilyenek például az úgynevezett szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT), amelyek szigorúan meghatározott tevékenységet folytathatnak csak (ingatlankezelés, bérbeadás, adásvétel, üzemeltetés, vagyonkezelés). Ezek nagy alaptőkéjű részvénytársaságok. Hasonlóan mentesülnek az iparűzési adó befizetése alól a beszerzési és értékesítő szövetkezetek, amik jellemzően mezőgazdasággal összefüggő tevékenységet folytatnak. Ezen felül létezik mód arra, hogy az iparűzési adó mértékét csökkentsük, ugyanis azon kisvállalkozások, amelyeknek az adóalapja nem haladja meg 2,5 millió forintot, jogosultak lehetnek adómentességre vagy adókedvezményre. Ez az önkormányzat adópolitikájától függ. További kedvezményt jelenthet, ha a cég az éves átlagot tekintve növeli az alkalmazottainak számát. Ez minden alkalmazott után egymillió forintos adókedvezményt jelent.
Mik az iparűzési adó befizetésének lépései?
Az iparűzési adót két részletben fizethetjük be: az első adag tavasszal március 15-ig esedékes, a második pedig ősszel, szeptember 15-ig. A befizetést mindig az önkormányzat által megadott számlaszámra kell küldeni akár postai csekken, akár átutalással.
Hogyan valljuk be az iparűzési adót?
Vállalkozásunkat a helyi önkormányzat adóosztályán, vagy ha kisebb településről van szó, akkor az önkormányzat adóügyekkel foglalkozó munkatársánál kell bejelenteni. Minden vállalkozás köteles minden évben iparűzési adó bevallást készíteni ugyanúgy az adóhatóság felé, mint más adónemek esetében. A bevalláshoz töltsük le az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramot (ÁNYK), ahol a bevallást a 22HIPAK nyomtatvány kitöltésével készíthetjük el a NAV honlapján található kitöltési útmutató segítségével. A határidő május 31.
Hogyan hat az iparűzési adóra a világjárvány okozta válsághelyzet?
2021-ben a kormány úgy döntött, hogy a vállalkozások helyzetének könnyítése végett kedvezményeket vezet be az iparűzési adó terén a mikro-, kis- és középvállalkozások körében. Ez egyfelől az iparűzési adó plafonjának kettőről egy százalékra csökkentését jelenti azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknek éves nettó árbevétele nem haladja meg a négymilliárd forintot. Másfelől több fizetési könnyítést is bevezettek, amelyek közül az adózó választhat, de egyszerre csak egyet alkalmazhat. Ez vagy hat havi halasztást, vagy tizenkét havi részletfizetést jelenthet. De csak ötmillió forint összegig, és csak abban az esetben, ha a fizetésképtelenség bizonyíthatóan visszavezethető a veszélyhelyzetre. Illetve ha az iparűzési adó összegének befizetése tönkretenné a vállalkozást, húsz százalékos mérséklést is lehet kérni egy alkalommal. De ebben az esetben is bizonyítani kell, hogy a fizetésképtelenség összefügg a veszélyhelyzettel.
Mit tegyenek a katások?
Amikor a vállalkozó úgy dönt, hogy a katás adózási módot választja, vagyis a személyi jövedelemadó és az esetleges járulékok helyett egyfajta átalányadót fizet, akkor ugyan sokat spórolhat, és kevesebb az adminisztrációja, de az iparűzési adó fizetését nem úszhatja meg. Ugyanakkor van választási lehetősége több lehetőség közül is. A normál (költségelszámolásos) iparűzési adó, ezt 8 millió forint árbevétel fölött érdemes választani költségelszámolással; megállapíthatjuk az adóalapot az árbevétel 80 százalékában is 8 millió forint alatti árbevétel esetén (ezt a két fajtát május 31.-ig kell bevallani); illetve a tételes iparűzési adó ami 2,5 millió forintban határozza meg az adóalapot (a bevallás dátuma jan. 15.).