Egészségügyi szolgáltatási járulék vagy társadalombiztosítási járulék: aki bejelentett állásban dolgozik, nyugodtan aludhat: egészségügyi problémák esetén biztosítva van, mert a béréből levont társadalombiztosítási járulék biztosítotti státust garantál neki, és ezáltal jogosulttá válik a társadalombiztosítási rendszer által nyújtott szolgáltatásokra. Ez jelentheti az egészségügyi ellátások teljes köréhez való hozzáférést vagy különböző pénzbeli juttatásokat, mint például a gyes. Hasonlóképpen békések az éjszakái az egyéni vállalkozóknak is, akik rendesen fizetik a járulékaikat, illetve ebbe a körbe tartoznak még a főállású kisadózók, a szövetkezeti tagok, a mezőgazdasági őstermelők, a nyugdíjasok, az egyházi személyek és még sokan mások, egészen a köztársasági elnök házastársáig. No de mi történik azokkal, akik egyik biztosítotti körbe sem tartoznak bele? Nekik találták ki az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Mi az az egészségügyi szolgáltatási járulék?
Az egészségügyi szolgáltatási járulék terhe akkor kerül a vállunkra, ha egyik biztosítotti kategória sem illik ránk. Az állam akkor sem szeretné, hogy kimaradjunk az egészségbiztosítás áldásaiból. Ez tulajdonképpen egy kötelezően kiszabott fix összeg, amit minden hónap meghatározott napjáig kell befizetni.
Mikortól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Amikor valakinek nem áll fenn többé a biztosítási jogviszonyát garantáló helyzete (megszűnik a munkaviszony, leszerel, megszünteti a vállalkozását stb.) előbb-utóbb el kell kezdenie a járulék fizetését. Hogy ez mikor válik esedékessé, az attól függ, milyen hosszú volt a legutolsó biztosítotti státusa. Ha például negyvenöt napnál hosszabb ideig volt egyhuzamban állásban, akkor az állás elveszítése után még negyvenöt napig él a biztosítása, és a negyvenhatodik napon kell elkezdenie a járulékfizetést. Ha viszont kevesebb ideig tartott a munkaviszonya, biztosítása is rövidebb ideig tart, mégpedig arányosan. Vagyis ha valaki harminc napot dolgozott, akkor a harmincegyedik napon kezdődik a járulékfizetés, ha csak tizenötöt, akkor a tizenhatodikon. Ugyanakkor, ha a biztosítási jogviszonyt csak szünetelteti az ember, azonnal fizetnie kell a járulékot.
Mennyi az egészségügyi szolgáltatási járulék összege, mikor és hol kell befizetni?
A járulék összege minden hónapban ugyanannyi, függetlenül a befizető életkorától, korábbi keresetétől, vagyoni helyzetétől, vagyis ez a legdemokratikusabb közteher. 2022-ben ez havi 8400 forintot jelent, ami 5 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezt minden hónap 12-ig kell teljesíteni, akár csekken, akár átutalással a NAV egészségügyi szolgáltatási járulék beszedési számlájára (10032000-06055826). A szociális szövetkezetek tagjai kedvezményes járulékot fizetnek: ha valaki tagi munkavégzési jogviszonyt létesít, az első évben mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól, a másodikban huszonöt, a harmadikban ötven, a negyedikben pedig hetvenöt százalékát kell befizetnie. Az ötödik évtől már ugyanannyit fizet, mint bárki más.
Hogyan kell bejelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére?
Ha megszűnik a biztosítási jogviszonyunk, a NAV a munkaadó által azonnal értesül helyzetünk megváltozásáról, és nyolc napon belül tájékoztatást küld a teendőinkről, vagyis ha korábban már biztosított volt az ember, nincs szükség önkéntes bejelentkezésre. Akkor kell bejelentkezni az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, ha az ember nem volt úgymond az adóhatóság látókörében. Ilyen akkor fordulhat elő, ha az illető korábban adózási szempontból nem minősült belföldinek, mert ugyan magyar állampolgár, de külföldön (esetleg külföldre) dolgozott, és az adóját egy másik országban fizette. Vagy az is megeshet, hogy korábbi munkaadója „elfelejtette” bejelenteni munkavállalói jogviszonyát a hatóságok felé. Ilyenkor a NAV értelemszerűen nem ír elő automatikusan járulékfizetési kötelezettséget, és az érintettnek külön eljárás keretében kell járulékfizetési szándékát jeleznie.
Ez az eljárás, mint minden adóhatóság felé irányuló kezdeményezés, egy adatlap kitöltésével kezdődik, nevezetesen a T1011U jelű egészségügyi szolgáltatási járulék nyomtatványéval. Ezt kitölthetjük az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA, https://onya.nav.gov.hu/#!/login), az adóhivatal honlapján az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban, vagy ha jobban szeretjük a kézzelfogható papírmunkát, bármelyik NAV ügyfélszolgálaton megkaphatjuk, aztán ha van időnk helyben kitölteni, ott is hagyhatjuk egy kedves ügyintézőnél, vagy ha otthon szeretnénk bíbelődni vele, feladhatjuk postán, esetleg beadhatjuk az Ügyfélkapun keresztül. Minden esetben ad hozzá az adóhatóság kitöltési útmutatót, amelyben a beadás részleteit is szabatosan leírják.
Milyen dokumentumok kellenek a bejelentkezéshez?
A bejelentkezéshez, mint minden adminisztratív folyamathoz kis hazánkban, a nyomtatványon kívül számos egyéb dokumentumot is be kell mutatnunk. Ha személyesen intézzük a dolgot, feltétlenül vigyük magunkkal, ha postán vagy online jelentkezünk, akkor pedig fotózzuk be személyigazolványunkat (vagy valamilyen más személyazonosításra alkalmas dokumentumunkat, jogosítványt, útlevelet), a lakcímkártyánkat, az adóigazolványunkat, a TAJ kártyánkat, illetve ha nem tudunk személyesen eljárni, helyettesítőnknek a meghatalmazásunkat is magával kell vinnie.
Fizetheti más is helyettünk az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Amennyiben a járulékfizetésre kötelezett személy nem rendelkezik önálló jövedelemmel (például, ha háztartásbeli, vagy most fejezte be iskoláit, de még nem talált magának állást), más is átvállalhatja a járulékfizetést helyette. Ehhez azonban két másik félnek is áldását kell adnia: egyrészt maga a járulékfizetésre kötelezett személynek hozzá kell járulnia a gondoskodó szándékhoz, másrészt az adóhatóságnak is jóvá kell hagynia. Az átvállalás szándékát, annak kezdetétől tizenöt napon belül be kell jelenteni a NAV-nál. Abban az estben pedig, ha valamilyen oknál fogva az átvállaló nem teljesítené a befizetést, a kötelezettség automatikusan visszaszáll a járulékfizetésre kötelezett személyre.
Mikor szűnik meg a járulékfizetési kötelezettség?
Ha egy egészségügyi szolgáltatási járulékfizetőnek úgy hozza az élete, hogy biztosítási státusa visszaáll, vagy pályakezdők esetében belép a biztosítottak közébe, a járulékfizetési kötelezettsége azonnal megszűnik, és erről az adóhatóság hivatalból értesíti. Ez akkor történhet meg, ha olyan jogviszonyt létesít, amely biztosítással jár (például munkába áll, katona lesz, pappá szentelik, vállalkozást indít, esetleg összeházasodik a köztársasági elnökkel). Ugyanakkor kevésbé vidám alkalmak is a kötelezettség végét jelenthetik. Ilyen az, amikor egészségkárosodást szenvedünk (több mint negyven százalékosat), munkaképességünk vagy egészségi állapotunk ötven százalék alá esik. És ide tartozik az az eset is, ha elérjük a nyugdíjkorhatárt, és havi jövedelmünk nem éri el a minimálbér harminc százalékát.
Mi történik, ha nem fizetjük az egészségbiztosítási járulékot?
Ha úgy alakul, hogy nem fizetjük rendesen a járulékot, azt kockáztatjuk, hogy kiesünk az egészségbiztosítási rendszerből. Persze ez szerencsére nem azonnal következik be. Vagyis ha egy-két nappal, héttel elmaradunk a befizetési ütemtől, még nem szakad a nyakunkba a baj. Amennyiben a járulékot fizető személy hat havi járulékelmaradást halmoz fel, tehát vagy egy fél évig elmulasztja a befizetést vagy hatszor kihagyja, és nem pótolja az elbliccelt alkalmakat, a TAJ számát érvénytelenítik. Onnantól kezdve pedig teljes árat kell fizetnie minden egészségügyi szolgáltatásért. A Taj szám érvényességét a hatóság csak akkor állítja vissza, ha a tartozásunkat megfizetjük. Ám még akkor sem hivatkozhatunk rá visszamenőlegesen. A TAJ szám érvénytelensége idején igénybevett egészségügyi szolgáltatások árát az érvényesség visszaállítása után is ugyanúgy meg kell fizetni.
Ha könyveléssel, bérszámfejtéssel kapcsolatos kérdése van, ne tartsa magában! Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma!