Osztalék adózása: aki már kapott osztalékot egy cégtől, az hamar megtapasztalta a szomorú tényt: az osztalék is adóköteles. De mi számít pontosan osztaléknak, hogya kell utána adózni, mikor és mennyit kell fizetni? Ennek járunk most utána. Ha könyvelőt keresel, aki eligazít az adózás labirintusában, vedd fel velünk a kapcsolatot!
Mit jelent az osztalék adózása?
Mielőtt rátérnénk az osztaléka adózására, először nézzük meg, miből származhat osztalék?
Osztaléknak számít és ez alapján adóköteles jövedelem:
- a társas vállalkozás magánszemély tagja számára kifizetett, a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés;
- az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kifizetett előleg;
- a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem;
- a kamatozó részvény kamata;
- a kockázati tőkealap-jegy hozama;
- a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték;
- a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg,
- az adóévi várható osztalékra tekintettel az adóévben kifizetett osztalékelőleg.
Az osztalékról a tagok egyszer, közvetlenül a beszámoló elfogadását követően dönthetnek. Az erről szóló határozatot az elfogadott beszámolóval és a könyvvizsgálói jelentéssel (ha van választott könyvvizsgáló) együtt letétbe kell helyezni. És az osztalék után szükséges adót fizetnie a kifizetőnek és nekünk is.
Mennyit kell fizetni, hogy kell kiszámolni az osztalék adózását?
Ha például a társaság arról dönt, hogy 10 millió forint osztalékot kapunk, akkor annak 15 %-kát be kell fizetnie a navnak személyi jövedelemadó formájában.
| bruttó összeg: | 10 000 000 Ft |
| szja levonás (NAV-nak utalandó): | 1 500 000 Ft |
| kifizetendő nettó összeg: | 8 500 000 Ft |
Mit kell befizetni?
A jelenlegi adózási szabályok szerint az osztalékból személyi jövedelemadót és korlátozott módon szociális hozzájárulási adót (szochot) kell vonni.
Személyi jövedelemadó
Vagyis amit biztos be kell fizetni, az az szja, ennek mértéke 15%-. Ezt a kifizetőnek az osztalék kifizetésének időpontjában kell megállapítania, levonnia, és a következő hónap 12-éig befizetnie a NAV-nak, és erről értesítenie is kell az adóhatóságot.
Szociális hozzájárulási adó
A szocho, vagyis a szociális hozzájárulási adó jelenleg 13%, de az osztalékra jutó adót az adott évben legfeljebb a minimálbér 24-szeresének megfelelő adóalapig (2022-ben 4.800 ezer Ft-ig) kell megfizetni. A szociális hozzájárulási adóalapba tartozik például a munkabér és az elkülönülten adózó jövedelmek is.
De mit jelent ez pontosan? Ha a minimálbért 200 000 forintnak számoljuk, ennek a huszonnégyszerese 4 800 000 forint lesz. Vagyis csak abban az esetben mentesülsz a szociális hozzájárulási adó befizetése alól, ha az éves bruttó jövedelmed 4 800 000 Ft-nál kevesebb. Ha viszont az osztalékon kívül nincs más jövedelmed, akkor az éves bruttó osztalék összege alapján kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, amely ennek a 13%-a, vagyis 624 000 Ft adóterhet jelent.
Az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulásnak van egy maximuma. Vagyis ha te például befizettél 624 000 forint adót júniusig és kiveszel x millió forint osztalékot, akkor az osztalék után már nem kell szociális hozzájárulást fizetned. A béred után viszont egész évben be kell fizetned ezt a hozzájárulást.
Mi számít elkülönülten adózó jövedelemnek?
Elkülönülten adózó jövedelmnek számít:
- a vállalkozásból kivont jövedelem,
- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
- az osztalék,
- a vállalkozói osztalékalap,
- az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
- valamint a külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből származó jövedelme.
Milyen határidővel kell befizetni?
Az szja-t a következő hónap 12-ig kell befizetni.
Hogyan kell adózni az osztalékelőleg után?
A magánszemély tulajdonosok részére kifizetett osztalékelőlegből a kifizetőnek 15% személyi jövedelemadót kell levonnia.
Míg az osztalékot és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban kell bevallani, az osztalékelőleget és annak adóját a kifizetés évéről szóló adóbevallásban csak tájékoztató adatként kell feltüntetni. Majd a jóváhagyott osztalékot az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként figyelembe véve – kell bevallani a kifizetőnek.
Hogyan kell számolni az osztalék és osztalékelőleg adózásával KIVA esetén?
A KIVA-sok a társaságiadó-alanyokkal ellentétben, az eredmény után csak akkor fizetik meg az adót, ha az eredményt ki is vonják a vállalkozásból. Arra kell figyelni, hogy a KIVA fizetése eltér a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségtől. Ennek oka az, hogy az osztalék után a KIVA-fizetési kötelezettséget nem a kifizetés időpontjában, hanem a gazdasági társaság tagjainak az osztalékról szóló döntése alapján az éves KIVA-bevallásban kell szerepeltetni és megfizetni. Vagyis az év közben kifizetett osztalékelőleg után nem kell kivát fizetni. Így csak a megállapított osztalék után keletkezik KIVA-fizetési kötelezettség. Tehát az év közben kifizetett osztalékelőlegek abban az esetben, ha a gazdasági társaság eredménye erre fedezetet nyújt, osztalékká válnak. Ha az osztalék kifizetése csak később, az osztalékról szóló döntést követően történik meg, akkor is meg kell fizetni a kivát. Ebben az esetben a KIVA-fizetés meg fogja előzni a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget.
Kell-e adózni a ki nem fizetett osztalék után?
Előfordulhat olyan eset is, hogy a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része nem válik osztalékká. Ebben az esetben az elengedett rész a magánszemély egyéb jövedelmévé válik. Ezt a jövedelmet az elengedés évéről szóló adóbevallásban kell bevallani.
Osztalék adózása: milyen esetben élvezek mentességet?
Amennyiben nyilatkozol arról, hogy jövedelmeid várható összege eléri a korábban említett adófizetés felső határát, akkor nem kell levonni az adót.
Van még egy eset, ez pedig az EGT értékpapírjaira vonatkozik. Vagyis nem kell szociális hozzájárulási adót fizetned az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacon tőzsdére bevezetett értékpapírra fizetett, az adott tagállam jogszabályai szerint osztaléknak vagy osztalék előlegnek minősülő hozam után.
Hogyan, mikor kell bevallani az osztalék adózását?
A kifizetőnek, vagyis akitől kapjuk az osztalékot, nem kell bevallani az osztalék utáni szociális hozzájárulási adót, ha a magánszemély említett jövedelmei elérték az adófizetési felső határt, vagy az osztalék mentes a szociális hozzájárulási adó alól.
A szociális hozzájárulási adóval nekünk, akik kapjuk az osztalékot az éves személyi jövedelemadó bevallása során kell elszámolnunk.